Az ülés összezsugoríthatja az agyat

Az ülés kényelmes és praktikus módja lehet a nap nagy részének eltöltésére, de egy idősebb felnőtteket vizsgáló új tanulmány szerint az ülés az agy méretének csökkenéséhez és kognitív problémákhoz vezethet, függetlenül attól, hogy mennyi testmozgást végez az ember.

A kutatás cáfolja azt az elképzelést, hogy az ülés kiegyensúlyozható aktív időszakokkal, legalábbis ami az 50 év feletti emberek agyának egészségét illeti.

A Vanderbilt Egyetem, a Pittsburghi Egyetem és a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a túl sok ülés vagy fekvés (az úgynevezett ülő életmód) hatással lehet az agyra, és növelheti a különböző típusú demenciák, köztük az Alzheimer-kór kockázatát az idősebb korban.

„Az Alzheimer-kór kockázatának csökkentése nem csak napi egyszeri testmozgásról szól” – mondja Marissa Gogniat, a Pittsburghi Egyetem neurológusa, számol be a SciencAlert

„A üléssel töltött idő minimalizálása, még akkor is, ha naponta testmozgást végez, csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét.”

A kutatók 404 önkéntest toboroztak, és egy héten keresztül hordható eszközökkel követték nyomon aktivitásukat. Ezután a következő hét évben kognitív tesztekkel és agyi vizsgálatokkal értékelték agyuk egészségi állapotát.

Annak ellenére, hogy az önkéntesek 87 százaléka teljesítette a ajánlott heti irányelveket, miszerint legalább 150 percet kell közepes intenzitású testmozgással tölteni, azok, akik összességében többet ültek, rosszabb kognitív képességeket mutattak.

Emellett több neurodegeneratív tünetet is mutattak, például a hippocampus gyorsabb elvékonyodását, amely az agy memóriáért felelős része és az egyik első terület, ahol az Alzheimer-kór károsodása megmutatkozik.

A kutatócsoport összehasonlította az üléssel töltött időt a demenciával kapcsolatos tünetekkel. (Gogniat et al, Alzheimer’s & Dementia, 2025)

Az összefüggés nem volt jelentős, és nem bizonyítja a közvetlen ok-okozati összefüggést, de észrevehető volt: a több időt ülve töltő emberek agya gyorsabban öregedett, és úgy tűnik, hogy a legjobb ellenszer nem a több testmozgás, hanem az üléssel töltött idő csökkentése.

Az adatok szerint erősebb összefüggés volt megfigyelhető azoknál, akik már eleve nagyobb genetikai kockázatnak voltak kitéve az Alzheimer-kórra.

„Ez a kutatás rávilágít arra, hogy mennyire fontos csökkenteni az ülő időt, különösen az Alzheimer-kórra genetikailag hajlamos idős felnőttek körében” – mondja Angela Jefferson neurológus, a Vanderbilt Egyetemi Orvostudományi Központ munkatársa.

„Az agy egészségének szempontjából kritikus fontosságú, hogy a nap folyamán szüneteket tartsunk az ülésből, és mozogjunk, hogy növeljük az aktív időt.”

Természetesen ezek az eredmények nem ok arra, hogy feladjuk a megerőltetőbb testmozgást. Tudjuk, hogy az aktív életmód csodákat tesz a fizikai és mentális egészségünkkel, és még a kis mennyiségű testmozgás is élesíti az agyat.

A legfontosabb itt az, hogy a plusz ülőórák bizonyos típusú agyi kopással álltak összefüggésben. Nem ez az első eset, hogy a mozgásszegény életmódot demenciával és Alzheimer-kórral hozták összefüggésbe, de ez egy újabb fontos és átfogó adatsor, amelyre a kutatók és az egészségügyi szakemberek támaszkodhatnak.

„Kritikus fontosságú, hogy tanulmányozzuk az életmódbeli választásokat és azok hatását az agy egészségére az öregedés során” – mondja Jefferson.