Árulással vádolja a brit kormányt a sajtó az EU miatt

Öt évvel az Európai Unióból való kilépés után (Brexit) az Egyesült Királyság hivatalosan is újra tárgyalóasztalhoz ült egykori közösségével. A britek nem az unióba visszalépni akaró egykori tagként, hanem kijózanodó és megnyugvó elvált társ módjára viszonyulnak. A hétfői londoni csúcstalálkozón Keir Starmer brit miniszterelnök vendégül látta Ursula von der Leyent, és António Costát, az unió legfőbb vezetőit, és ezzel nemcsak a magas szintű kapcsolattartás, hanem az együttműködés tényleges újraindítása is megtörtént.

Az új paktum a Brexit utáni évek legkomolyabb EU– megállapodásává vált: az egyezség többek között kiterjed a halászati kvótákra, az élelmiszerexportra, az energetikai együttműködésre, a klímavédelemre, a fiatalok mobilitására és a közös védelempolitika kérdésére is.

Kevesebb vám, több hal

A legvitatottabb pont az új halászati megállapodás lett: London 2038-ig meghosszabbította az uniós halászok hozzáférését a brit vizekhez, cserébe a britek agrárexportját kevesebb határellenőrzés terheli. A brit sajtó, különösen a konzervatív oldal árulást kiált. A Daily Telegraph szerint Starmer „kiárusította a brit halászokat”, míg Boris Johnson, a Brexitet levezénylő volt miniszterelnök szerint az új alku „egyoldalú kapituláció”.

A brit kormány úgy érvel, hogy a halászok végső soron profitálnak az egyszerűbb uniós exportból – ha már úgysem tudtak elegendő halat eladni a korábbi vámok és ellenőrzések miatt.

A megállapodás egyik praktikus hozadéka, hogy a britek végre újra használhatják az uniós elektronikus útlevélkapukat, ami megszünteti a nyaranta kígyózó sorokat a reptéri határátkelőkön, de nagy enyhítés következik az agrárkereskedelemben is. Kiderült, hogy újraindul az ifjúsági munkavállalási program, amely lehetővé teszi a 18–35 év közötti britek és uniós fiatalok időszakos letelepedését és munkavállalását egymás területein – korlátozott kvóták és időkeretek mellett.

Közösen fegyverkeznek

Az EU és az Egyesült Királyság egy közös védelmi és biztonsági paktumban is megállapodott – erre a lépésre sokan már évek óta vártak, de a geopolitikai környezet mostanra kényszerítette ki a lépést. Oroszország ukrajnai háborúja, valamint Donald Trump visszatérése a Fehér Házba elég nyomós indoknak bizonyult. A megállapodás része, hogy brit fegyvergyártók hozzáférhetnek a 150 milliárd eurós uniós védelmi hitelprogramhoz (SAFE), ami gyakorlatilag újra összefűzheti Európa hadiipari kapacitásait.

 „A kapcsolataink mélyponton voltak, ez a megállapodás most elindítja a helyreállás folyamatát” – fogalmazott David Lammy brit külügyminiszter.

Lammy szerint a következő évtized Európa hadiiparának megerősítéséről és stratégiai önállóságáról szól majd – és London ennek a folyamatnak újra részese kíván lenni.

Sokba került a fagyos viszony

Míg Starmer az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Nagy-Britannia visszatért a világ színpadára, a szakértők jóval óvatosabbak a megegyezés eredményeivel kapcsolatban, ugyanis az utóbbi időszakban nagy árat fizetett az ország - írta meg a hirado.hu.

A brit kormány számításai szerint az új kereskedelmi megállapodások évente akár kilencmilliárd fontnyi pluszbevételt is hozhatnak egészen 2040-ig, mindez pedig évi 0,2 százalékos GDP-többletnek felel meg.  Összehasonlításképp fontos megjegyezni, hogy a 2020-as Brexit következményei nagyjából 5,5 százalékos csökkenéssel jártak a brit GDP-re nézve.

A Starmer-kormány részéről a megállapodás inkább tűnik kármentésnek, mintsem meggyőződésből fakadó fordulatnak. A briteknek muszáj valahogy ellavírozniuk a protekcionista amerikai politika és az őket korábban megleckéztető EU között.

Washingtonban kis vámengedményekért cserébe nagy agrárpiaci engedményeket kellett tenni, Brüsszelben pedig bedobott halászhálóval fizettek a részben újra megnyíló piacokért.

Hogy megállapodásból egy újra egy jól működő érdekházasság lesz vagy csak egy kényszerű és feszült összebútorozás, azt leginkább az anyagiak előnyök mértéke fogja eldönteni.