Mit jelent az ALP a laborleleten?

Az ALP-szint mérését általában máj- vagy csontbetegségek gyanúja esetén rendelik el. Az értékeket ellenben sok minden befolyásolhatja, így fontos, hogy az ALP-értéket mindig a teljes eredmény kontextusában értelmezzük. 

Az alkalikus foszfatáz (ALP vagy AP) egy olyan enzim, amely többféle szövetben is megtalálható a szervezetben, és fontos szerepet játszik különféle biokémiai folyamatokban. Ez a laborvizsgálat általában egy átfogó anyagcsere-vizsgálat része.

Az ALP-t a szervezet többféle szövete termeli. 

• Máj: különösen az epeutakat bélelő sejtek.
• Csontok: főként az oszteoblasztok, azaz a csontépítő sejtek.
• Bélrendszer, vese, valamint terhesség alatt a méhlepény (placenta).

Az ALP emelkedett szintje mögött többféle ok állhat.

• Májbetegségek: elsősorban epeelfolyási zavar esetén nő meg az ALP. Gyakran emelkedik együtt a GGT (gamma-glutamil-transzferáz) szintjével együtt.
• Csontbetegségek: Paget-kór, csontáttétek, csontlágyulás (oszteomalacia), mellékpajzsmirigy-túlműködés, de akár intenzív csontnövekedés (gyermekkorban) is okozhat emelkedést.
• Terhesség: a placenta is termel ALP-t, ezért különösen a második és harmadik trimeszterben a szint természetesen emelkedhet.
• Gyógyulás csonttörés után: a fokozott csontképzés idején szintén megemelkedhet az ALP értéke.

Bár ritkábban figyelhető meg, az alacsony ALP-szint is utalhat kóros állapotokra.

• Cinkhiány: az ALP működéséhez cinkre van szükség.
• Pajzsmirigy-alulműködés: az anyagcsere lassulása csökkentheti az ALP-szintet.
• Alultápláltság.
• Ritka genetikai betegségek, például hipofoszfatázia– ez egy veleszületett csontanyagcsere-zavar, melynek egyik jellemzője a csökkent ALP-szint.

Az ALP-szint önmagában nem elegendő a diagnózishoz. A pontos értelmezéshez szükséges más laborparaméterek (GGT, bilirubin, SGOT, SGPT, kalcium, foszfát) ismerete, illetve a beteg klinikai tüneteinek ismerete – írja a Házipatika.

Sok vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszer, valamint gyógynövényi étrend-kiegészítők is előidézhetnek májfunkciós problémákat, ezáltal eltéréseket az ALP-szintben. E körben említhetők antidepresszánsok, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, a legtöbb nem szteroid gyulladáscsökkentő, az A-vitamin és a niacin (B3-vitamin) egyaránt.