Kevés a drónja Indiának is

Mind Indiának, mint Pakisztánnak viszonylag kevés drónja van. Ez kétségtelen hátrány, ugyanakkor nem feltétlenül annyira zavaró, mint elsőre látszik.

Hagyományos fegyverekkel is lehet egymást irtani, igaz, manapság azért jobb, ha akad az embernek pár drónja is. Mint a BBC friss cikkéből kiderül, India drónflottája nagyrészt izraeli gyártású gépekből áll. Ezek közül különösen nagy értékűek az űreszközök, melyek a precíziós hadviselést teszik lehetővé. A készletből a Heron tekinthető Újdelhi „magaslati szemének az égen” - mind békeidőben, mind harci műveletek idején. Az izraeli IAI Searcher Mk II-t frontvonalbeli műveletekre tervezték, akár 18 órás üzemidőt, 300 kilométeres hatótávolságot és hétezer méteres maximális lőtávolságot kínál a vevőknek.

Újdelhi a közelmúltban kötött az Egyesült Államokkal egy négymilliárd dolláros üzlet harmincegy darab MQ-9B Predator drón beszerzéséről. Ezek akár negyven órán át és akár 12 ezer méteres magasságig is képesek repülni – s ez jelentős ugrás az ország csapásmérő képességeiben.

Ugyanakkor az is igaz, az ország méretéhez képest ezek a számok még mindig szerénynek mondhatók – írja a BBC.

A Pakisztáni Légierő (PAF) közel egy évtizede alkalmazza aktívan a pilóta nélküli eszközöket. A legjobb eszközök részben ugyancsak izraeli gyártásúak, de török és helyi fejlesztők termékeivel is lehet találkozni. Az összmennyiség ugyanakkor szintén csekélynek mondható.

A lap megjegyzi, bár a drónok alapvetően átalakították az ukrajnai csatateret, a szakértők szerint az indiai–pakisztáni konfliktusban betöltött szerepük továbbra is korlátozottabb és szimbolikusabb – lévén mindkét állam magas szinten alkalmazza a hagyományos vadászgépeket és a hagyományos rakétákat.