Katalin és Vilmos tudatosan védi lányukat a „tartalék” szerepének pszichés következményeitől

II. Erzsébet királynő mindig is tudta, milyen nehéz a másodszülött szerep a brit királyi családban. Harry herceg a könyvében sokat írt erről, Katalin és Vilmos pedig igyekszik Sarolta hercegnőt felkészíteni az életre.

Ahogy Sarolta hercegnő betöltötte tizedik életévét, szülei, Vilmos herceg és Katalin hercegné továbbra is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy gyermekük számára érthetővé és elviselhetővé tegyék a rá váró királyi szerepeket. A brit királyi család dinamikájában a „tartalék” pozíciója történelmileg nehéz sorsot jelentett – ezt Vilmos testvére, Harry herceg memoárjában részletesen le is írta.

Robert Hardman királyi életrajzíró, a The Making of a King című könyv szerzője elmondta: „II. Erzsébet királynő mindig is nagyon tudatában volt a sorban második trónvárományos rendkívüli és kihívásokkal teli szerepének. – Hardman hozzátette: – Ezért volt különösen megértő a húgával, Margarettel, Andrással és Harryvel.  Tudta, hogy egy szigorúan hierarchikus családban és intézményben a második helyen állni kihívásokkal jár. Mindenki tudatában van ennek.” Különösen Vilmos érzi ezt, aki Hardman szerint egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy „felkészüljön a királyi szerepre, de egyúttal a királyi létet ne ijesztővé, hanem élhetővé tegye a gyerekei számára. Amíg György a trón várományosa, Sarolta hercegnő pozíciója a monarchiában árnyaltabb – egyszerre előkelő és kiszolgáltatott” – vélekedik Hardman.

Harry herceg a Tartalék című önéletrajzi könyvében kíméletlen őszinteséggel számolt be a tartalékszerep pszichés következményeiről: „Én voltam az árnyék, a támasz, a B terv. Arra az esetre hoztak a világra, ha valami történne Vilmossal” – írta. Elmondása szerint ez az identitás gyakran feszültséget és rivalizálást eredményezett közte és bátyja között, és gyakran „elutasítottnak vagy alulértékeltnek” érezte magát. „A családom érvénytelennek nyilvánított. A tartalék. Nem panaszkodtam emiatt, de nem is kellett ezen rágódnom. Sokkal jobb volt, ha nem gondoltam bizonyos tényekre… De senkit sem érdekelt, hogy kivel utazom; a tartalék nem számított” – írta a könyvében. 

Sarolta hercegnő pozícióját nem csupán a család, de a jog is alakította. 2015. május 2-án született, és a 2013-as trónöröklési törvény révén ő az első női királyi családtag, aki nem veszítette el helyét az öröklési sorban öccsével, Lajossal szemben. Jelenleg a harmadik a trón várományosai között. A tízéves hercegnő jövője sok lehetőséget rejt, többek között azt is, hogy egy napon megkaphatja a „királyi hercegnő” címet – ezt jelenleg nagynénje, a 74 éves Anna hercegnő viseli. Ugyanakkor a döntés nem automatikus: a cím sorsa végső soron az uralkodó kezében van, és Sarolta akár el is utasíthatja azt. A családhoz közeli források szerint Saroltát Vilmos és Katalin úgy neveli, hogy „egyensúlyt teremtsen a magánélet és a kötelesség között”.