Nógrádi György: Változhat az amerikai politika

Mit jelent az, hogy hajlandó tárgyalni, de a saját területei nem képezhetik alku tárgyát? Eredményre vezethetnek-e az iráni–amerikai tárgyalások, miközben Teherán Kína és Oroszország támogatását is élvezi? És létezhet-e kompromisszumos lezárása a gázai háborúnak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.

– A hétvégi nyilatkozatok alapján akár az az érzése is támadhat az embernek, hogy már tényleg nincs messze az orosz–ukrán háború lezárása, azonban mindegyikben van egy vagy több „de”. Ön szerint közeledünk a békéhez, toporgunk, vagy inkább távolodunk tőle?

– Közeledünk, de rendkívül lassan. A békét minden fél akarja, csak éppen mindegyik mást ért alatta.

– Lavrov például utalt rá, hogy a Krím kérdése lezárt, de amikor azt mondta, hogy Oroszország a saját területeiről nem tárgyal, abba akár a négy kelet-ukrajnai oblasztyot is beleérthette. Ezekkel mi a helyzet?

– A múlt hétig az amerikai álláspont az volt, hogy az a négy terület lehet orosz kézen. Nem fogják elismerni – de attól az még orosz marad. A vatikáni Zelenszkij–Trump-találkozó után úgy tűnik, változhat az amerikai politika, ez pár napon belül kiderül.

– A Közel-Keleten a Hamász állítólag nyitott lenne a tűzszünetre, de csak a kétállami megoldás fejében. És ezt a török külügyminiszter jelentette be! Milyen irányba tart a gázai háború?

– Ezt lehetetlen egy mondatban összefoglalni. Van egy amerikai–izraeli terv, ami Gáza kiürítéséről szól. Van egy arab terv, öt ország részvételével, ami 50-55 milliárd dollárt fektetne Gázába, de úgy, hogy a palesztinok maradnak. Közvetítőkből rengeteg van, köztük vannak a törökök is. A mai izraeli vezetés viszont nem fogadja el a kétállami megoldást, miközben az arab és muzulmán világ döntő része ezt követeli.

A Hamász létszáma megcsappant, a rakétáik többsége megsemmisült. Először fordul elő, hogy Gázában tüntetnek ellenük. A Hezbollah szintén meggyengült, a 18 vezetőjükből egy sincs már életben. Irán repülőit nem engedték leszállni Libanonban – ilyen sem volt korábban. A palesztin hatóság gyenge, Abbász kijelölte az utódját, szóval minden bizonytalan. Ma a békének még a körvonalai sincsenek meg a Közel-Keleten.

– Az iráni–amerikai tárgyalások újranyitása ehhez képest reménykeltő lehet. Van esély legalább ott a gyors előrelépésre, vagy marad a feszültség?

– Minden amerikai–iráni tárgyalás előtt az irániak Moszkvában egyeztetnek. Az orosz–amerikai tárgyalásokon mindig szóba kerül Irán. Az USA már odaküldött egy második repülőgép-hordozót is. Szakértők nem zárják ki, hogy tavasszal vagy nyáron amerikai, esetleg izraeli csapás éri Iránt.

Tavaly Irán rakétákat lőtt ki Izraelre, de előre szólt az USA-nak, az izraeli válaszcsapáskor pedig kiderült, hogy az izraeli gépek észrevétlenül be tudnak hatolni az iráni légtérbe. Bármikor lehet katonai összecsapás. Az oroszok és a kínaiak igyekeznek elkerülni a háborút, amiben Irán nyilván vereséget szenvedne, ugyanakkor Irán a térség meghatározó középhatalma, a síita világ vezetője, tehát egy ilyen konfliktusnak elképesztő terrorcselekmények sorozata lenne a következménye.