Miért eszünk főtt tojást húsvétkor?

Húsvétkor szinte nincs olyan ünnepi asztal, ahol ne lenne helye a főtt tojásnak. Ez a hagyomány meglepően régi és szimbolikus – írja a life.hu.

Az év nagy részében a tojásnak nem szentelünk túl nagy figyelmet, leginkább reggeliként vagy sütéshez kerül elő. Húsvétkor azonban szinte minden e körül az alapanyag körül forog. A tojás hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és valódi főszereplővé válik. A főtt tojás húsvéti reggelin való elfogyasztása pedig mára hagyománnyá vált. 

Egyes becslések szerint közel 180 millió tojás és 10 millió tojásfestő-készlet fogy el minden húsvétkor, így bátran kijelenthetjük, hogy a tojás sok család húsvéti hagyományainak szerves része lett. Bár még mindig vita tárgyát képezi, hogyan vált a tojás a keresztény ünnep egyik szimbólumává, néhány történelmi tény választ adhat a kérdésre. A Time magazinnak adott interjújában Henry Kelly, a UCLA professzora elmondta, hogy a régi időkben a nagyböjti étrendi szabályok rendkívül szigorúak voltak. 

Még a királyi családok is hozzájárultak a húsvéti tojás hagyományának kialakulásához. A negyvennapos tojásmentes böjt után szokás volt, hogy a falusiak húsvétkor tojást ajándékoztak földesuraiknak, a hívek pedig nagypénteken a templomnak. Később a tehetős arisztokrácia is átvette ezt a szokást. I. Edward például 450 tojást vásárolt, amelyeket különböző színekkel díszítettek, majd ajándékba adta őket udvartartásának.

A keresztények számára a tojás az új élet jelképe, ami Jézus Krisztus feltámadására utal. A tojás héjának feltörése Jézus lezárt sírjának megnyílását idézi. Az ortodox és keleti katolikus egyházakban pedig a húsvéti tojásokat hagyományosan pirosra festik, hogy ezzel emlékezzenek Megváltójuk kiontott vérére.