Ez a tényező is okozhatja a Parkinson-kór egyre növekvő esetszámát

Míg sok új tudományos tanulmány a leggyakoribb neurodegeneratív rendellenesség, az Alzheimer-kór jobb megértésére és kezelésére összpontosít, a második leggyakoribb elváltozás, a Parkinson-kórral diagnosztizált betegek száma folyamatosan nő – írja a life.hu.

A brit orvosi hetilapban megjelent új tanulmány kutatói 195 ország adatait elemezték a 2021-es Global Burden of Disease Study segítségével.  2022 és 2050 között számos tényező alapján becsülték meg a Parkinson-kór gyakoriságát többek között az életkor és nem alapján. 

A kutatók szerint 112 százalékos emelkedésre kell számítani 2050-re a Parkinson-kóros beteg számában világszerte, ami azt jelenti, hogy 25 év múlva 25,2 millióan produkálják majd a Parkinson-kór tüneteit.

„2050-re a Parkinson-kór egyre nagyobb népegészségügyi kihívássá válik a betegek, családjaik, gondozóik, közösségeik és a társadalom számára” – írja a tanulmány.

A kutatóknak van néhány elmélete arról, hogy mi állhat az esetek növekedése mögött: többek között az, hogy a teljes népesség öregszik, miközben még mindig növekszik. Az állapot elsősorban a késői életkor betegsége, és ahogy az emberek idősödnek, úgy nő a Parkinson-kór kialakulásának kockázata. 

Dr. Sachdev, a kutatást vezető tudós szerint még valamit figyelembe kell venni: az orvosok egyre gyorsabban felismerik a Parkinson-kór korai tüneteit, ami szintén a betegszámot növeli.

„Tudjuk, hogyan alakul ki a Parkinson-kór, de nem tudjuk, mi váltja ki a folyamatot” – mondja dr. Sachdev.

Az orvosok ma még nem igazán tudják, mi okozza a Parkinson-kórt, de a Mayo Clinic szerint a Parkinson-kór kockázati tényezői közé tartozhatnak:

• idősebb kor (a tünetek általában 50 éves kor körül kezdődnek);
• genetika; 
• nem: a férfiak között több a beteg;
• többszörös toxinoknak, például gyomirtó és rovarirtó szereknek való kitettség.

 „Nincs ismert módja a Parkinson-kór elkerülésének. Vannak azonban módszerek az agy egészségének megőrzésére, olyan technikák amelyek hosszabb ideig képesek támogatni a működést” – mondja dr. Sachdev. 

Ezek a szakemberek szerint a következők:

• rendszeres testmozgás;
• a mediterrán vagy DASH-diéta;
• a toxinok és környezeti hatások elleni védekezés;
• a fejsérülések elkerülése;
• egészséges bélrendszer sok probiotikumokban és rostban gazdag étel fogyasztásával;
• stresszkezelés;
• minőségi alvás;
• szellemi és szociális aktivitás;
• krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás kezelése.