Gyulladáscsökkentő diéta az autoimmun betegségek ellen

Az autoimmun betegségek okozta gyulladásra jelentős hatással van, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk. Az autoimmun protokoll diéta segít abban, hogy kiiktassuk étrendünkből ezeket az élelmiszereket – írta meg a Házipatika.

Az autoimmun betegségek közös jellemzője, hogy az immunrendszer tévedésből betolakodóként azonosítja a szervezet bizonyos sejtjeit, majd támadást indít azok ellen. Mindez az érintett sejtek, szervek károsodása mellett tartós gyulladást generál, illetve számos panasz forrása lehet.

Egyes autoimmun betegségek gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak, mások ízületi és izomfájdalmakkal hozhatók kapcsolatba, megint mások bőrünket károsítják, és a sor még hosszasan folytatható.

A területen zajló kutatásokból ismert továbbá, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása szintén felerősítheti a gyulladásos panaszokat. Az autoimmun protokoll, avagy AIP diéta célja azon táplálékok beazonosítása és elhagyása, amelyre a beteg szervezete érzékenyen reagál. Mint arra David Gardinier dietetikus a Clevelandi Klinika cikkében felhívja a figyelmet, az AIP diéta igen erős megszorításokat tartalmaz, ezért feltétlenül javasolt szakember felügyelete mellett elkezdeni.

Ha ugyanis egyszerre sokféle élelmiszert elhagyunk táplálkozásunkból, akkor könnyen felléphetnek vitamin- és ásványianyag-hiányok. Erre mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani. Maga a diéta három nagy fázisra bontható, amelyek együttesen lehetővé teszik, hogy az autoimmun beteg felismerje, mely élelmiszerek súlyosbítják a tüneteit, majd képes legyen ezek nélkül kialakítani egy, a szervezete igényeit kiszolgálni képes, hosszú távon is fenntartható étrendet. Lássuk tehát, hogyan épül fel ez a három fázis.

Kétségtelenül ez a fázis a legkritikusabb mind közül. Időtartama a dietetikus javaslatának megfelelően viszonylag széles skálán mozoghat: négy-hat hét, de akár pár hónap is lehet. Ez idő alatt kell mindazokat az élelmiszereket, adalékanyagokat és gyógyszereket kerülni, amelyek kapcsán felmerül a gyanú, hogy bélrendszeri gyulladást okozhatnak, felboríthatják a bélflóra egyensúlyát, illetve súlyosbíthatják az immunrendszer reakcióit. E körbe tartozhatnak például:

• gabonák (különösen a glutént tartalmazók);
• hüvelyesek (beleértve a babot, borsót, lencsét);
• burgonyafélék;
• tejtermékek;
• feldolgozott élelmiszerek;
• finomított cukrok;
• tojás;
• diófélék és magvak;
• kávé;
• alkohol;
• valamint szintén kerülni kell az 1. szakasz során a dohányzást és nem szteroid gyulladáscsökkentőket.

A dietetikus segítsége alapvető ahhoz, hogy képesek legyünk a mindennapokban kiváltani ezt a rengeteg élelmiszert, és elsősorban zöldségekre, gyümölcsökre, baromfi-, hal- és marhahúsra, belsőségekre alapozni táplálkozásunkat. Mindezt úgy, hogy közben teljes mértékben biztosítani tudjuk szervezetünk tápanyagigényét. Addig is pedig, amíg a felsorolt élelmiszerek kikerülnek az étrendünkből, fontos megfigyelni, hogy tüneteink javulnak-e. Amennyiben igen, az arra utal, hogy valóban étkezésünk volt a panaszok egyik forrása.

Amennyiben az elimináció sikeresnek bizonyult, azaz javulást hozott állapotunkban, lassanként elkezdhetjük visszavezetni az egyes élelmiszereket mindennapi táplálkozásunkba. Fontos, hogy apránként haladjunk: egyszerre csak egy új elem kerüljön az étrendünkbe, és hagyjunk pár napot, akár egy hetet is arra, hogy kiderüljön, visszatérnek-e vele a kellemetlen tünetek is. Így derülhet fény arra, hogy pontosan mely ételféleségek állnak a probléma hátterében, azaz mivel kell hosszú távon is óvatosnak lennünk.

Kezdhetjük azzal az élelmiszerrel, amelyet a leginkább hiányolunk, vagy akár azzal is, amely a dietetikus szerint a leghasznosabb táplálkozási szempontból. A lényeg, hogy amint egy újonnan visszavezetett élelmiszer fogyasztása mellett felerősödnek a gyulladásos panaszok, hagyjuk el azt.

Érdemes közben arra is ügyelni, hogy semmilyen egyéb gyulladáskeltő tényező ne álljon fenn, amely félrevezethet. Azaz ha például megfázunk a 2. fázis során, akkor tartsunk szünetet az újabb élelmiszerekkel való kísérletezésben, amíg meg nem gyógyulunk.

Végeredményben az első két fázis tapasztalatai alapján alakíthatjuk ki azt az étrendet, amelyet hosszú távon is panaszmentesen követhetünk autoimmun betegként. Ennek során meg kell találnunk, hogy hogyan tudunk a biztonsággal fogyasztható élelmiszerekből változatos és rugalmas diétát összeállítani.

Ha egy-egy élelmiszertől mindig fellángolnak a tüneteink, azt javasolt teljes mértékben elhagyni. Más esetekben viszont időről időre kísérletezhetünk azzal, hogy kis mennyiségben fogyasztva képes-e tolerálni szervezetünk a bevitt táplálékot anélkül, hogy felerősödnének a gyulladásos folyamatok.