Meglepő helyen jelentkező fájdalom utalhat leukámiára

A felszaporodott sejtek idővel kitöltik a csontvelőt, és többnyire tömegesen megjelennek a keringő vérben is. A féktelenül szaporodó daganatos sejtek egyrészt nem tudják ellátni a fehérvérsejtek normál feladatait, másrészt gátolják az egyéb vérsejtek képződését is.

A vérben keringő vérsejtek – vagyis a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék – a vörös csontvelőben található vérképző őssejtekből keletkeznek. A fehérvérűség a csontvelőben lévő éretlen vérképző sejtek kóros, rákos átalakulása és felszaporodása révén keletkezik.

Akut betegség esetén a tünetek gyorsan, míg krónikus formájában hosszú idő elteltével jelennek meg, ezért az utóbbi típusnál a megbetegedések egy részét gyakran csak véletlenül, rutin orvosi vizsgálatok során veszik észre.

A betegség legfőbb jellemzője, hogy a leukémiás fehérvérsejtek nem képesek leküzdeni a szervezetbe jutó kórokozókat, ezért gyakran jelentkezik fertőzés és láz, illetve a gátolt vörösvértest- és a vérlemezkeképzés miatt vérszegénység, illetve vérzékenység alakulhat ki.

A tünetek között szerepelhet a csont- vagy az ízületi fájdalom, de akut leukémia tünete ritkább esetekben lehet a fejfájás is, krónikus leukémiát jelezhet a fájdalom a bal oldali bordák alatt.

A gyakori tünetek között szerepel a vérszegénység, amely gyengeséget, légszomjat, fáradtságot okoz, ismételt fertőzések, mint a szájfekélyek, elfertőződött vágások, karcolások, megmagyarázhatatlan véraláfutások és vérzések, megnagyobbodott nyirokcsomók, máj-, illetve lépmegnagyobbodás.

Az akut leukémia ritkábban jelentkező tünetei között olyanok szerepelnek, mint a mellkasi fájdalom, a fájdalmas, vérző vagy duzzadt íny, a bőrkiütés, a fejfájás vagy látásprobléma, a hányás és a véraláfutások.

A krónikus leukémia tünetei hasonlók az akut leukémiához, de megjelenhet még a nyirokmirigyek fájdalommentes duzzanata, az éjszakai túlzott izzadás, a láz és az akaratlan fogyás.