Veszélyes lehet a szívinfarktus utáni alvászavar

Az alvászavarok igen gyakoriak a szívinfarktuson átesett páciensek körében, különösen, ha társbetegségek is jelen vannak náluk és/vagy ha infarktus utáni depresszióval is küzdenek. Ugyanakkor ennek megelőzése, és ha már kialakult, a kezelése elengedhetetlen a szív- és érrendszeri betegségek és különösen a szívinfarktus utáni halálozás és betegségek csökkentése érdekében. Különösen igaz ez, ha a hasonló háttérrel kialakult cukorbetegség, elhízás és más társbetegségek is jelen vannak. 

„Az infarktus utáni alvászavarok kezelése döntő jelentőségű, hiszen a jó minőségű, pihentető alvás önmagában gyógyító erejű. Éppen ezért a hosszú távú kardiológiai gondozásnak ez külön részét kell, hogy képezze, akár szomnológus bevonásával. A rehabilitáció részeként az orvosi csapattal dolgozva meg kell találnunk a hatékony segítséget, legyen az gyógyszeres kezelés, pszichoterápia vagy a kettő kombinációja a páciens helyzetéhez és igényeihez szabva. A célzott kezelés ugyanis nemcsak a gyógyulási esélyeket és az életminőséget javítja, de a második szív- és érrendszeri esemény bekövetkeztének kockázatát is csökkenti. Sőt, ha sikerül megelőzni vagy kezelni az alvászavart, az az infarktus utáni depresszió ellen is pozitívan hat” – hangsúlyozza Müller doktor.

Az alvászavarok nemcsak nyilvánvaló fáradtságot okoznak, de jellemző a distressz érzése, a szorongás, az ingerlékenység és a nappali teljesítmény csökkenése is. Emellett kevésbé köztudott, de a rossz alvás számos betegség kialakulásának kockázatát is növeli.

Ezen betegségek kockázata nőhet meg a rossz alvás miatt:

• A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás megemelheti a vérnyomást, ami elősegíti az érelmeszesedést és számos egyéb szövődménnyel jár. Ez különösen veszélyes lehet a szívinfarktuson átesett páciensek szempontjából.

• A hosszú távon fennálló rossz alvás felboríthatja a hormonális egyensúlyt, így az étvágy nehezebben kontrollálhatóvá, az anyagcsere lassabbá válhat. Jellemző, hogy az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken – így pedig igazán nehéz lehet a testsúlycsökkentés, ami elhízott pácienseknél nagyon fontos a szív- és érrendszer egészsége szempontjából is.

• Az alvás minőségének vagy mennyiségnek romlása memóriazavarokhoz, a koncentrálási képesség zavarához, lassult reakcióidőhöz, akár napközbeni aluszékonysághoz vezet, és fokozza az infarktus utáni depresszió rizikóját is.

• Mivel számos olyan anyag termelődik alvás közben, amely alapvető az immunrendszer hatékony működéséhez, a rossz alvás hatására gyengül az immunrendszer, ami növeli a fertőzések és bizonyos rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. 

Mit foglal magában a hosszú távú kardiológiai gondozás?

„A kardiológiai gondozás, rehabilitáció akkor nyer hatalmas jelentőséget, ha valaki szerencsésen túlesett egy szívinfarktuson, valamilyen típusú szívműtéten, esetleg szívelégtelenséggel él” – mondja dr. Müller Gábor, a Kardioközpont kardiológusa.

A kórházból kikerülve nem lehet ugyanazt az életet folytatni, amit a betegség előtt, hiszen az vezetett a problémáig. De hogyan tovább? E tekintetben sokan elbizonytalanodnak, hiszen egyrészt szeretnének biztonságban lenni, különösen, hogy az első szív- és érrendszeri esemény komolyan képes megnövelni a második esemény bekövetkeztének esélyét, másrészt viszont nem szeretnék beteg státuszban tölteni a mindennapjaikat. Az új, egészséges életmód felépítésében segíthet a hosszú távú kardiológiai gondozás, ami messze túlmutat a gyógyszerfelíráson, ugyanis az alábbi alapokra épül:

Nagy szív-érrendszeri események után elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, azonban nem mindegy, milyen fizikai állapotból kell kiindulni, milyen mozgástípus, milyen intenzitás és gyakoriság az optimális. Emellett érdemes átnézni és szükség esetén megreformálni az étrendet is, és nemcsak nagy vonalakban beállítani például a mediterrán diétát, hanem személyre szabottan, ízléshez, célokhoz és esetlegesen érzékenységekhez szabni az étrendet. Mozgásterapeuta és dietetikus irányítja a folyamatot, a kardiológus útmutatásával.

Ahhoz, hogy valaki megértse, miért kell gyógyszereket szednie, miért fontos rendszeresen részt vennie a kontroll vizsgálatokon, melyek az őt fenyegető rizikófaktorok, miért érdemes leszoknia a dohányzásról, miért fontos a mozgás, a táplálkozás, elengedhetetlen, hogy megfelelő információt kapjon.

A kardiológiai gondozás igen fontos összetevője lehet a pszichológussal, mentálhigiénés szakemberrel végzett munka, amelynek célja a hatékony stresszkezelés módszereinek elsajátítása. Már csak azért is kardinális ez, mert a stressz bizonyítottan önálló rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek.