Próbáljunk meg előre felkészülni

Noha hosszú évek óta téma Európában az óraátállítás eltörlése, érdemi előrelépés egyelőre nem történt az ügyben. Ez tehát azt jelenti, hogy továbbra is minden évben március utolsó vasárnapján egy órával előre kell tekernünk az órát, majd október utolsó vasárnapján egy órával vissza. A 2025-ös évben a nyári időszámítás így március 30-án kezdődik: hajnali két órakor kell majd három órára átállítani időmérő eszközeinket. Azon túl, hogy az érintett éjszakán így elveszítünk egy órát az alvásidőnkből, számottevően változik az is, hogy mikor érintkezünk természetes fénnyel. Elvégre az egyórás elcsúszás azt jelenti, hogy reggel később kel fel a nap, este pedig később nyugszik le. Mindez pedig szervezetünk működését is nagyban befolyásolja.
A tavaszi óraátállítás hatásai
Mint az a Harvard Egyetem orvosi kara cikkében olvasható, testünk számos funkciója egy jól meghatározható 24 órás ciklus követ, legyen szó akár étvágyunk, hangulatunk alakulásáról, vagy éppen az alvásról. Ez az úgynevezett cirkadián ritmus, amely jelentős mértékben a szervezetet érő fényhatásokon alapszik. A tavaszi óraátállítás komoly zavarokat idézhet elő ebben, hiszen például a kevesebb reggel fény miatt csökkenhet a hangulatjavító hatású szerotonin termelődése, míg a több éjszakai fény késleltetheti az elalváshoz szükséges hormon, a melatonin termelődését.
Összességében sokan tapasztalják, hogy nehezen tudnak hozzászokni a megváltozott körülményekhez, ami az első napokban vagy akár hétben igen negatívan érintheti az éjszakai pihenést. Egy korábbi kutatás szerint például az óraátállítás követő hétfőn átlagosan 40 perccel alszunk kevesebbet, míg az év többi éjszakáján.
A kialvatlanság pedig egyenes út a fáradtsághoz és a koncentrációs zavarokhoz. Nem véletlen, hogy különböző megfigyelések szerint a nyári időszámítás kezdetén jelentősen megugrik a közúti balesetek, az orvosi műhibák, vagy éppen a munkahelyi balesetek száma. Sőt, az óraátállítás a szívet is megviseli – írja oldalán az idősek érdekvédelmére szakosodott AARP nonprofit szervezet.
Egy korábbi tanulmány szerint az óraátállítás utáni első hétfőn a szívinfarktusok száma 24 százalékkal emelkedik meg, míg a stroke aránya az első két napban nyolc százalékkal magasabb. Szintén számottevően növekszik ilyenkor a pitvarfibrillációval kórházba kerülők száma. Feltételezhető, hogy a probléma forrása a cirkadián ritmus, azon keresztül pedig a hormonháztartás zavara.
Az átmeneti alváshiány a döntéshozatali képességet, a memóriát és így a mentális teljesítményünket is rontja, valamint a hangulatot is negatívan befolyásolja. Sokan ingerlékenyebbek, türelmetlenebbek ilyenkor. Ezenkívül megfigyelhető, hogy a tavaszi óraátállítást követően a táplálkozás terén is fegyelmezetlenebbé válunk, könnyebben esszük túl magunkat. Ez jelentős részben azzal magyarázható, hogy a kialvatlanság az étvágyat szabályozó hormonok harmóniáját is felborítja, és fáradtan nemcsak hajlamosak vagyunk többet enni, de rendszerint arra is kevésbé figyelünk, hogy egészséges fogásokat vegyünk magunkhoz.
Hogyan segíthetjük az átállást?
Akad néhány egyszerű praktika, amely megkönnyítheti az alkalmazkodást a nyári időszámításhoz a kezdeti időszakban. Ezek az alábbiak.
asdasd
Fő prioritás a legmagasabb szintű műszaki és nukleáris biztonság fenntartása
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.