A gyakori szédülés erre a kilenc problémára utalhat

Neurológiai, fül-orr-gégészeti vagy akár belgyógyászati megbetegedések is állhatnak a háttérben

BELFÖLD
  • 2025.02.18. - 06:17
Article cover
MH

Szinte mindenkivel előfordul élete során, hogy időnként megszédül. Ez jellemzően csak minimális kellemetlenséget, illetve esetleg néhány pillanatnyi ijedtséget vált ki. Ha viszont gyakori vagy akár állandó vendég az életünkben a szédülés, az már komolyabb problémákra is felhívhatja a figyelmet, például neurológiai, fül-orr-gégészeti vagy akár belgyógyászati megbetegedésekre is.

A szédülés típusai

Neurológiai Központ ismertetője szerint a szédülésnek négy fő típusa van:

  • vertigó, amikor úgy érezzük, hogy forog velünk a világ – a szédülés leggyakoribb formája;
  • preszinkóp, amikor elgyengülünk, és úgy érezzük, mindjárt elájulunk – sápadtság és hányinger is kísérheti, valós eszméletvesztéshez azonban nem vezet;
  • egyensúlyvesztés, amikor egyensúlyzavar miatt bizonytalanabbul járunk, mozgunk;
  • szédülékenység és bizonytalanság, amikor furcsa, lebegésszerű érzés jelentkezik.

A gyakori szédülés okai

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen betegségek és állapotok állhatnak a leggyakrabban a gyakran visszatérő szédülés hátterében.

Kihez forduljunk?

A szédülés okának kiderítésében háziorvos, belgyógyász, neurológus és fül-orr-gégész szakorvos lehet segítségére. A pontos diagnózis felállításához gyakran több szakorvos véleményére is szükség van.

1. Vérnyomásproblémák: A vérnyomás-ingadozás, az extrém magas vérnyomás, a túl alacsony vérnyomás és a túl hirtelen leeső vérnyomás egyaránt kiválthat szédülést. De akár a vérnyomáscsökkentő szerek mellékhatásaként is jelentkezhet a panasz.

2. Hallóideg-gyulladás (vesztibuláris neuritisz): Jellemzően fül-orr-gégészeti fertőzés és/vagy lázas állapot után jelenik meg a gyulladás és vele együtt a szédülés. Általában spontán gyógyul a probléma, de fül-orr-gégészeti ellátásra és szteroidos terápiára is szükség lehet.

3. Meniére-betegség: Amikor a belső fülben található folyadék megváltozik, hirtelen, rohamokban jelentkező szédülést, egyoldali fülzúgást és halláscsökkenést, esetleg hányingert és hányást is tapasztalhat. Egy roham hossza 10-20 perctől akár órákig is terjedhet, amely során a szédüléses periódus többször megismétlődhet.

4. Migrén: A migrén szintén együtt járhat szédüléssel. Néha hallászavar is társul hozzá, az esetek egy részében pedig fejfájás nem is jelentkezik, csupán az érzékszervi zavarok. 

5. Központi idegrendszert érintő elváltozások, betegségek: A szédüléses esetek hatodánál ilyenek – például szklerózis multiplex, daganat, oxigénhiány vagy traumás károsodás – állnak a háttérben.

6. Átmeneti agyi keringészavar: Ennek hátterében érszűkület vagy a nyaki gerinc elváltozása állhat. A leginkább idősebbekre jellemző.

7. Nyaki gerinccsigolyák meszesedése: Ebben az esetben főkép a fej forgatásakor érződik a szédülés, bizonytalanságérzés.

8. Belgyógyászati betegségek: Több belgyógyászati betegség is előidézhet szédülést, bizonytalanságot, labilitásérzést, imbolygó járást. A háttérben állhat egyebek mellett a heveny gyomorhurut, az epehólyag-gyulladás, az alacsony vércukorszint, a mellékvese-elégtelenség vagy a súlyos vérszegénység is.

9. Pszichogén szédülés: Pánikrohamhoz, szorongásos zavarhoz vagy akár egyes személyiségzavarokhoz is kapcsolódhat a rendszeresen visszatérő szédülés. Ilyenkor pszichiáter szakorvost is be kell vonni a beteg kezelésébe. 

Orbán Viktor: A nagyhatalmak a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenekaaa

Orbán Viktor: A nagyhatalmak a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenekaaa

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyei a 21. században

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyei a 21. században

Elhunyt Siklós Csaba József

Elhunyt Siklós Csaba József

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját

Valószínűleg elhalasztják Donald Trump kínai útját