Ez volt a tűz oka a csernobili atomerőmű szarkofágjában

NAÜ: Tűz ütött ki a csernobili atomerőműben, miután dróntámadás történt

KRÓNIKA
  • 2025.02.16. - 19:24
Cikk borítókép
A csernobili atomerőmű 4-es reaktora az orosz dróntámadás utánAFP/Tetiana Dzhafarova

A csernobili atomerőműben pénteken egy dróncsapás után kitört tűz oka a tetőburkolatban lévő éghető anyagok jelenléte volt – közölte a NAÜ sajtóközleményében, számol be a RIA Novosztyi.

A müncheni biztonsági konferencia kezdetének napján jelent meg a közösségi oldalakon egy videó a csernobili atomerőmű szarkofágjára mért dróncsapásról, az ukrán média azt írta, hogy azt egy harci drón hajtotta végre. Kijev Oroszországot próbálta megvádolni, de bizonyítékokkal nem szolgált. Az Állami Duma csernobili szarkofágra mért csapást Kijevi provokációjának nevezte a müncheni konferencia előtt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy minden olyan állítás, miszerint Oroszország atomerőművekre csapást mér, provokáció és hamisítás, Kijev nem riad vissza ettől.

„Az oltásra és a fennmaradt tűzgócok terjedésének megakadályozására tett folyamatos erőfeszítések, amelyeket a jelek szerint a tetőburkolat éghető anyagai okoztak, késleltették a szarkofág fölé 2019-ben felállított új védőszerkezetben keletkezett károk helyreállításának megkezdését” – olvasható a közleményben.

A NAÜ tisztviselői megvizsgálták a robbanás helyszínét, és megállapították, hogy egy drón mintegy hat méter átmérőjű lyukat ütött a védőszerkezet tetején, de az épület szerkezete nem sérült meg. Méréseket is végeztek, amelyek megerősítették, hogy a sugárzás szintje nem haladta meg a normát.

Reklám
[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

[ÚJ] Orbán Anita elítéli a Kárpátalját ért dróntámadást

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Elon Musk közelebb kerülhet a trillió dolláros vagyonhoz

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Eljárás indul Pálinkás Szilveszter százados ellen

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?

Gyógynövényes kezelések – mikor működnek valóban?