A Kreml reagált arra, hogy Japán békét kötne Oroszországgal

„Japán egyértelműen barátságtalan álláspontot képvisel országunkkal szemben” – mondta Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek arra a kérdésre, hogy Tokió küldött-e jelzéseket arról, hogy kész helyreállítani a kapcsolatokat.
A japán miniszterelnök január 24-én ismét kifejezte azon óhaját, hogy békeszerződést írjon alá Moszkvával. Szavai szerint a japán–orosz kapcsolatok „nehéz helyzetben vannak”, de Tokió „továbbra is olyan politikát fog folytatni, amelynek célja a területi kérdés megoldása és a békeszerződés aláírása”. Isiba elődje, Fumio Kishida is tett ilyen kijelentéseket a múltban.
Moszkva és Tokió a 20. század közepétől egészen a felfüggesztésükig folytatott tárgyalásokat, hogy a két ország között a második világháború végén, 1945 augusztus-szeptemberében lezajlott harcok utóhatásaként békeszerződést kössenek. A déli Kuril-szigetek kérdése azonban a tárgyalások legfontosabb vitás pontja maradt. 1945-ben a teljes szigetcsoport feletti joghatóságot a Szovjetuniónak ítélték oda. Tokió azonban igényt tartott az Iturup, Kunashir és Shikotan szigetekre, valamint egy csoport lakatlan szigetre. Az orosz külügyminisztérium többször kijelentette, hogy Moszkva szuverenitása a szigetek felett a nemzetközi jogban rögzített, és nem kérdőjelezhető meg.
Japán több szankciócsomagot vezetett be Oroszországgal szemben, miután Moszkva különleges hadműveletet indított Ukrajnában. Az orosz külügyminisztérium ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy Moszkva felfüggeszti Tokióval a békeszerződés kérdésében folytatott konzultációkat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly ősszel a Valdaj Vitaklub plenáris ülésén felszólalva rámutatott, hogy Moszkva egyetlen lépést sem tett Tokió ellen. Hozzátette, hogy Oroszország hasonlóképpen fog válaszolni, ha Japán hajlandóságot mutat az együttműködéshez való visszatérésre.
asdasd
Fő prioritás a legmagasabb szintű műszaki és nukleáris biztonság fenntartása
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.