Miért nem emlékszünk a csecsemőkorunkra?

Leggyakrabban az ember első emlékei két- és hároméves kora közé datálhatók, és a legtöbb ember nem emlékszik a kora gyermekkori eseményekre. A tudósok ezt a jelenséget infantilis amnéziának nevezik – írta meg a gismeteo.ru.

A tudósok még nem jutottak konszenzusra abban, hogy az ember miért nem emlékszik csecsemőkorára. Számos hipotézis létezik, hogy ennek mi lehet az oka.

Az első hipotézis szerint az önéletrajzi emlékek kialakulásához önmagunk, mint személy tudatosítása szükséges. A másfél év alatti csecsemőknél ez a tudatosság még nem eléggé fejlett, így nem tudnak hosszú távú emlékeket létrehozni magukról. 

A második hipotézis a beszédfejlődéshez kapcsolódik. A második életév végéig a gyerekek nem rendelkeznek elegendő nyelvtudással tapasztalataik leírásához. Verbális alap nélkül az ilyen emlékeket nehéz megszilárdítani és később visszakeresni.

A harmadik hipotézis az agy fejlődésére vonatkozik. A hippocampus, az agynak a hosszú távú memória kialakulásáért felelős régiója már csecsemőkorban működik. A hippokampusz és más kognitív rendszerek közötti éretlen kapcsolatok azonban korlátozhatják az emlékek tárolásának képességét.