Kijev és Varsó lecsapott Moszkvára

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Moszkvára mért csapásnak nevezte a Kijev és Varsó közötti, kétoldalú kérdések rendezését. Ezt az X közösségi hálón jelentette ki, vette észre a Ria.ru.

„Minden megoldott kétoldalú kérdés csapás Moszkvára” – büszkélkedett.

Előző nap Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X közösségi hálózaton azt írta, hogy Ukrajna először adott ki engedélyt a volinyi mészárlás áldozatainak exhumálására.

A volinyi mészárlás értelmezésének kérdése, valamint az OUN-UPA korabeli ukrán nacionalisták vezetőihez való viszonyulás az egyik legbonyolultabb kérdéssé vált Lengyelország és Ukrajna kapcsolataiban. 2016 nyarán a lengyel parlament alsóháza határozatot fogadott el arról, hogy július 11-ét az ukrán nacionalisták által 1943–1945-ben Lengyelország lakosai ellen elkövetett népirtás áldozatainak nemzeti emléknapjává nyilvánítja. Varsó verziója szerint 1939–1945-ben az OUN-UPA támogatói tömeges gyilkosságokat követtek el lengyelek ellen Volhíniában, Kelet-Galíciában és a II. Lengyel Köztársaság délkeleti tartományaiban.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) igazgatója, Karol Nawrocki november elején azt mondta, hogy az ukrán hatóságok következetesen akadályozzák a volinyi mészárlás áldozatai maradványainak exhumálását, nem kezelik partnerként Lengyelországot, de a lengyel fél nem szándékozik feladni.

Novemberben Radisław Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajna beleegyezett abba, hogy nem akadályozza a volinyi tömegsírokból származó holttestek exhumálását. Leszek Miller volt lengyel miniszterelnök azonban a Polsat News tévécsatornának adott interjújában azt mondta, hogy Kijev soha nem fog beleegyezni az exhumálásba.