Századvég: Első helyen a Fidesz–KDNP

A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban – állapította meg lapunkhoz eljuttatott közleményében a Századvég decemberi közvélemény-kutatását ismertetve.

A politikai szempontból aktív (választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő) magyar lakosság körében 40 százalékon áll a Fidesz–KDNP pártszövetség, amelyet a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) követ 31 százalékkal, tudatta a Századvég, amelynek felmérése azt mutatja: a pártok rangsorában harmadik helyen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) áll hét százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága hat százalék. Ebben a közegben a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP nem éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt, míg a bizonytalanok hányada hét százalék.

Ha kizárólag a biztos pártválasztók preferenciáit tekintjük, egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP a szavazatok 42, a Tisza 34 százalékára számíthatna. Az MKKP-ra és a Mi Hazánkra a politikailag aktív, pártot választó népesség hét-hét százaléka, a Demokratikus Koalícióra öt százaléka voksolna. A Momentum és az MSZP támogatottsága ezen a bázison három, illetve egy százalék a Századvég felmérésének eredményei szerint.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben több vitatható – és jelentős sajtóvisszhangot kiváltó – politikai akció és botrány kapcsolódott a Tisza Párt elnökéhez, a felmérés kitért Magyar Péter személyének megítélésére is.

A Századvég emlékeztet: Magyar agresszíven lépett fel egy gyermekotthon dolgozóival szemben, egy vita hevében arrébb lökte a kormánypárti Menczer Tamást, továbbá – a közelmúltban nyilvánosságra került hangfelvételek tanúsága szerint – többek között saját támogatóit, európai parlamenti képviselőit, illetve a sajtó munkatársait becsmérelte. A kutatási adatok rávilágítanak arra, hogy az említett botrányok érezhetően ártottak Magyar Péter megítélésének. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyar kedveltségi indexe (amelyet a kedvező és kedvezőtlen vélemények különbségeként kapunk) a teljes vizsgált időszakban – szeptembertől decemberig – a negatív tartományban mozgott, vagyis a politikusról kedvezőtlenül vélekedők hányada meghaladta a pozitív véleményt formálók arányát.

Ezenfelül novemberben a megkérdezettek 42 százaléka pozitívan, 54 százaléka negatívan nyilatkozott Magyar Péter személyéről (kedveltségi index: mínusz 12 százalék), míg decemberben a politikusról kedvező véleményt alkotók tábora 39 százalékra csökkent, a kedvezőtlenül vélekedőké pedig 57 százalékra nőtt (kedveltségi index: mínusz 18 százalék).

Világosan látható tehát, hogy a közelmúlt eseményei számottevő, hat százalékpontos csökkenéshez vezettek a Tisza Párt vezetőjének kedveltségi indexében, zárul a Századvég elemzése.