Így függ össze az alvászavar és a demencia

Alvásproblémák egészséges embereknél is előfordulhatnak, azonban a hosszú távú alvászavar azonban a demencia korai jele lehet. A szakértők nem biztosak abban, hogy melyik jön előbb. Valószínű, hogy a rossz alvás és a demencia hatással van egymásra – adta hírül az Origo.

A jó alvás minden életkorban fontos. A szakértők úgy vélik, hogy alvás közben az agyunk megszabadul a nem szükséges dolgoktól. Ha nem alszunk eleget, plakkszerű anyagok halmozódnak fel. Az alvás segít a tanulásban és az emlékek tárolásában is. És a kutatások azt mutatják, hogy nagyobb valószínűséggel lesznek problémái ezekkel a dolgokkal, ha alvászavarok állnak fenn, olvasható a Webmd egészségügyi oldalon.

A következő tünetek utalnak alvásproblémára:

• nehezen alszunk el;
• napközben szundikálunk;
• sokszor felébredünk éjszaka;
• túl korán hagyjuk abba az alvást;
• este nyugtalanok leszünk

Néhány gyakori alvászavar összefüggésbe hozható a demenciával.

Álmatlanság. Ha nem alszunk eleget, az agyunk egyes részei megváltoznak. Ezen területek némelyike összefügg az Alzheimer-kórral. A kutatások szerint nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak azoknál demenciát, akik primer álmatlanságban szenvednek.

Primer álmatlanságnak nevezzük, amikor az alváshiányt nem valami külső tényező okozza, például depresszió vagy drogfogyasztás. 

Az Alzheimer-kór kialakulásának esélye megnő, ha elsődleges álmatlanságban szenvedünk, és még nem töltöttük be a 40. életévét.

Obstruktív alvási apnoé (OSA). Nagyobb esélye lehet a demencia kialakulásának, ha valaki ebben szenved. Ilyenkor a torok izmai elernyednek alvás közben.

Ha éjszaka nem tudunk jól lélegezni, az agyunk nem kap elég levegőt. Ezt nevezik hipoxiának. Akkor is megszakad az alvás, ha levegő után kapkodva ébredünk fel. Ha ezek a dolgok fennállnak, ez a következőkhöz vezethet:

• koncentrációs zavarok;
• döntési nehézségek;
• lassabb motoros mozgások, amelyek befolyásolhatják az olyan mozgásokat, mint a dolgok felemelése és az írás;
• demencia kialakulása a normálisnál korábbi életkorban;
• súlyosabb agyi problémák;
• egyéb betegségek, például stroke, cukorbetegség és magas vérnyomás.

A cirkadiánritmus problémái. A demenciában szenvedő emberek alvás-ébrenlét ciklusa eltolódhat. Ez azt jelenti, hogy nappal álmosnak érzik magukat, éjszaka pedig ébren vannak.

REM viselkedési zavar (RBD). Normális esetben az izmok megbénulnak a REM alvás alatt. De az RBD esetén az izmok mozognak. Előfordulhat, hogy ilyenkor felébred. Nagyobb a valószínűsége, hogy RBD-je van, ha olyan betegségben szenved, mint a Parkinson-kór vagy a Lewy-testes demencia, amely a demencia második leggyakoribb formája az Alzheimer-kór után.

Úgy tűnik, hogy az alvás hossza és a kognitív hanyatlás között egy U alakú görbe rajzolódik ki. Ez azt jelenti, hogy a problémák akkor jelentkeznek, ha túl keveset vagy túl sokat alszunk. De az alváshiány nagyobb valószínűséggel növeli a demencia esélyét.

A kutatások a következőket tárták fel az alvásidőről és a demenciáról.

Rövid alvás (kevesebb mint hét óra). A kutatások azt mutatják, hogy egy éjszaka jelentős alváskiesés megemeli a béta-amiloid és a tau szintjét. Ezek a fehérjék az Alzheimer-kórhoz kapcsolódnak. Az álmatlanság megzavarja a lassú hullámú alvást is, amely szerepet játszik a tanulásban és a memóriában.

Hosszú alvás (több mint nyolc óra). Kevésbé világos, hogy a hosszú alvás miért növeli a demencia esélyét. De a szervezetének több alvásra lehet szüksége ahhoz, hogy jól működjön, ha más kisérőbetegség áll fenn, például alvási apnoe vagy depresszió.

Beszéljen orvosával. Lehet, hogy alvásproblémáinak más oka is van, például:

• nyugtalan láb szindróma;
• gyógyszerek;
• mentális egészségügyi problémák;
• alvási apnoé.

Ha demenciában szenved, és nem tud eleget aludni, orvosa több dolgot is kipróbálhat, hogy segítsen önnek a szükséges pihenésben. Ezek a következők:

• rendszeres alvási rend;
• több napon töltött idő;
• a koffein, a dohányzás vagy az alkohol fogyasztásának abbahagyása;
• fájdalomcsillapítás;
• a gyógyszerek szedési idejének megváltoztatása;
• vényköteles gyógyszerek felírása, ha semmi más nem segít.