A diéta, amely az összes pajzsmirigybetegnek segít

A gluténmentes étkezés elsősorban az arra érzékenyek kapcsán került a köztudatban, ám kutatások szerint a pajzsmirigyzavarok esetében is hatásosnak bizonyul. Hogy mi az összefüggés a kettő között, arról Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük – írta meg a patikamagazin.hu.

Autoimmun pajzsmirigygyulladás – azaz a Hashimoto thyreoiditis – esetén a pajzsmirigy alulműködése jellemző. Ennek tipikus tünete az anyagcsere-folyamatok lelassulása, hízás, székrekedés, fáradtság és a depresszió. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a pajzsmirigygyulladáshoz más autoimmun betegségek is kapcsolódnak – mint például a cöliákia, vagy köznapi nevén, a lisztérzékenység. Ennek felismerését nehezíti, hogy gyakran semmilyen emésztőrendszeri tünet sem utal a gluténérzékenység jelenlétére, ellenben a vérvizsgálat és/vagy a bélbiopszia mégis igazolhatja a probléma fennállását.

A legismertebb, tipikus cöliákia tünetek közé a krónikus hasmenés, haspuffadás, hányinger, hányás tartozik, ám egyre több embernél fordul elő, hogy nincsenek emésztőrendszeri tünetek, mégis fennáll a betegség. Ennek figyelmeztető tünete lehet többek között a vashiány, a soványság, a fáradékonyság, a csontritkulás, a máj zavarának tünetei, valamint a vitamin, és a fehérje hiányos állapotok. Gyakori jelenség, hogy egyszerre több autoimmun betegség is jelen van. A gluténintolerancia sokszor társul például 1-es típusú cukorbetegséggel, Hashimoto-kórral, Sjörgen szindrómával, vagy lupusszal.

Amennyiben autoimmun gluténérzékenységet diagnosztizáltak nálunk, akkor élethosszig tartó gluténmentes diétát kell tartani – tanácsolja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Glutént tartalmaz a búza, a rozs, az árpa és a zab is, ezért a széles körben elterjedt búzaliszt helyett válasszunk inkább kukorica, hajdina, kókusz vagy rizslisztet. Fontos, hogy a glutént tartalmazó összetevőket kerüljük péksütemények és készételek vásárlásánál, valamint panírozás elkészítésénél is!

Köretek tekintetében nem kell visszariadni a keményítő-tartalmú ételektől, így remek választás lehet többek között a kukoricadara, a kukoricalisztből készült tészták, a quinoa, a rizs, vagy a köles, illetve a burgonya is.

Ha az emésztőrendszer nagymértékben károsodott a gluténérzékenység miatt, akkor átmenetileg szükség lehet laktózmentes, néha teljes tejmentes étrendre (de általában 2-3 hónap elteltével vissza lehet ezeket az ételeket vezetni az étrendbe). 
A tejtermékek és minden más alapanyag esetében arra is érdemes figyelni, hogy amihez már valamilyen ízesítést hozzáadtak, ott szerepelhet glutén is. Így például a natúr joghurt biztosan gluténmentes, ám az ízesített fajták címkéjén minden esetben ellenőrizni kell, hogy tartalmaznak-e glutént.