A tüdőbiopszia veszélyei

A tüdőbiopszia során vett szövetmintából kenetet vagy metszetet készítenek (vékony üveglapra helyezik), és bizonyos sejttani vizsgálatokat végeznek („megfestik”). A különböző festéseket elvégezve láthatóvá válnak a sejtek és a sejtalkotók mikroszkóp alatt, ezek alapján a szakorvos el tudja különíteni a daganatos, fertőzött, gyulladásos és egyéb sejteket egymástól.

Mikor van szükség tüdőbiopsziára?

Jelenleg a tüdőnek több száz betegségét ismerik, amelyek meghatározása kizárólag képalkotó eljárásokat alkalmazva sokszor lehetetlen. Tüdőbiopszia vételére így számos okból kerülhet sor, többek között az alábbiak esetén:

• a tüdőben azonosított térfoglaló folyamat esetén – a kóros (tumor vagy egyéb ok) vagy jóindulatú elváltozás elkülönítése;
• rosszindulatú tumor esetén annak molekuláris jellemzése (segíti a terápiás döntést);
• egyéb tüdőelváltozások előrehaladottságának megítélése (pl. tüdőfibrózis);
• a tüdőgyulladás okának kiderítése;
• a tüdőben felszaporodott folyadék okának meghatározása;
• fertőzést okozó kórokozó azonosítása.

A tüdőbiopszia típusai

A tüdőből kétféle módon vehető biopsziás minta:

• általános eljárás: a mellkasi vagy háti oldalról tűt vezetnek be (vagy bizonyos esetekben műtét során vesznek mintát a nyitott mellkason keresztül);
• bronchoszkópia: légúti tükrözés közben a légutakon, a szájon vagy az orron keresztül történő mintavétel.

A szövetdarab az eltávolítást követően a patológián kerül feldolgozásra, a belőle készített metszeteket pedig patológus szakorvos értékeli, aki a különböző betegségek mikroszkópos kinézete és egyéb molekuláris paraméterei alapján képes nagy pontossággal diagnosztizálni.

Felkészülés a tüdőbiopsziára

A mintavételre megfelelően fel kell készülni, azonban a betartandó rendelkezéseket minden esetben a mintavételt végző orvos határozza meg! Általánosságban az alábbiakra ügyelve tud felkészülni a beavatkozásra:

• Ha véralvadásgátló gyógyszereket szed, vagy valamilyen véralvadási zavara van, tájékoztassa kezelőorvosát! A véralvadásgátló gyógyszerek szedését a mintavételt megelőzően a szakorvos által meghatározott idővel abba kell hagyni.
• A mintavételt megelőzően vérvételre lehet szükség.
• A mintavétel időpontja előtti pár órában már ne étkezzen, és legfeljebb néhány korty vizet igyon, amennyiben feltétlenül szükséges.
• Ha cukorbeteg, a gyógyszereit a szokásos módon szedje be, és tájékoztassa kezelőorvosát róla.
• A kórházba való utazást és hazautazást a betegnek kell megszerveznie. Amennyiben nincs más mód, lehetősége van betegszállítást kérni.
• A biopsziás mintavétel kellemetlen és félelmetes élmény lehet, azonban nagyon fontos, hogy mozdulatlan maradjon a procedúra közben – akár tűvel, akár bronchoszkópiával veszik a mintát. Ezért a mintavételt megelőzően kérhet nyugtatót, hogy nyugodtabban viselje a vizsgálatot.
• A mintavétel során a beteg nem érez fájdalmat, legfeljebb kellemetlenséget. Ha ez nem így van, azonnal jelezni kell a mintavételt végző orvosnak vagy a jelen lévő nővérnek.

A mellkasfalon keresztül végzett tüdőbiopszia menete

Tűbiopszia esetén általában nincs szükség altatásra, csupán helyi érzéstelenítést végeznek. A tűt a mellkas, a hát felől vagy oldalsó irányból is be lehet vezetni, a pozíció attól függ, hogy milyen területről szükséges levenni a mintát. Általában több, egymáshoz közeli helyről vesznek szövetdarabot, hogy biztosan legyen közötte olyan, amely alkalmas a diagnosztizálásra.

A biopsziás tű bevezetése és megfelelő helyre igazítása bizonyos esetekben eltarthat egy ideig – ez a mintavétel legidőigényesebb folyamata. A precizitásra azonban szükség van, hiszen csak megfelelő mintából lehet pontos diagnózist adni! Fontos, hogy a beteg az egész folyamat alatt mozdulatlan maradjon.

A bronchoszkópos tüdőbiopszia menete

A bronchoszkópia megkezdése előtt a garatot érzéstelenítik, és amennyiben szükséges, rövid hatástartamú vénás nyugtató injekció is kérhető. Ezt követően az eszközt levezetik a légutakba. A beavatkozás során a köhögési inger normális, azonban nagyon fontos ennek visszafojtása. Hasonlóan a tűbiopsziához, az érintett terület több pontjából vesznek mintát.

A tüdőbiopszia után

A tüdőbiopsziát követően a procedúra bonyolultságától függően a beteget megfigyelés alatt tartják, ameddig otthonába bocsátható.

Ritkán előfordulhat, hogy a mintavétel nem sikeres – ilyenkor az anyag nem megfelelő minőségű a diagnózis felállításához. Ez általában rossz helyről történő mintavétel esetén történik (amikor a szövet teljesen egészséges területről lett gyűjtve). Ilyen esetekben a mintavétel megismétlésére lehet szükség.

A tüdőbiopszia veszélyei

A tüdőbiopszia alapvetően nagyon biztonságos eljárás, ritkák a komplikációk, de mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is lehetnek veszélyei:

• a biopsziás mintavétel helyén fájdalom, pirosság jelentkezhet;
• a beteg a biopsziát követően kevés vért köhöghet fel;
• a folyamat során levegő szökik a tüdő körülötti térbe;
• okozhat tüdő összeomlást;
• sürgős ellátást igénylő tüdővérzés léphet fel.