Szabó néni kalandjai színésznőkkel

Vitathatatlanul a magyar színművészet kiemelkedő alakja a Kossuth-díjas Gobbi Hilda (1913–1988), aki nem titkolta leszbikusságát, sokáig együtt élt kolléganőjével, Temessy Hédivel, majd a nála jóval fiatalabb írónővel, Galgóczi Erzsébettel kötötte össze az életét.

Az apai részről olasz származású Gobbi Hilda több mint száz filmben szerepelt, de főszerepet soha nem kapott. Népszerűségét elsősorban az 1959-től a Kossuth Rádión hallható A Szabó család című, első magyar rádiójáték-sorozatnak köszönhette, amelyben a jótékony Szabó nénit játszotta.

A Magyar Rádió Szabó család című sorozatának főszereplői. Állnak: Garics János, Sütő Irén, Balogh Erzsi, Benkő Gyula, középen Gobbi Hilda és Szabó Ernő, elöl Lőte Attila és Vörösmarty Lili színművészek. A felvétel a Szabó család című rádióműsor századik adásának alkalmából készült

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Emlékszem, már azokban az években is pletykáltak arról, hogy az ország Szabó nénije a saját neméhez vonzódik. Sőt egyszer a szomszédunk azt mondta anyukámnak halkan, hogy ne halljam, hogy Gobbi megharapta egy fiatal színésznő mellét, amelyből botrány lett.

Hogy ezek a pletykák nem volt alaptalanok, azt bizonyítja, hogy Major Tamás, a keményvonalas direktor – akivel Gobbi a II. világháború alatt, a kommunista ellenállás idején ismerkedett meg – nem nézte jó szemmel kolléganője leszbikus kalandjait, különösen azt nem, hogy vadászterületének tartotta a színházat. A felmondás hivatalos indoka: „A színházi élet átszervezése és Gobbinak a jogos kritika mértékét messze meghaladó, nyilvánvalóan nem építő szándékú magatartása volt.”

A színésznő nem titkolta, hogy a nőkhöz vonzódik, és azt sem, hogy kolléganője, a 12 évvel fiatalabb Temessy Hédi a szeretője, akivel éveken át a budai villalakásában találkoztak. Egykori pályatársak mesélték, hogy a premierek után Gobbi száz szál vörös rózsát küldetett Temessy öltözőjébe.

Érdekesség, hogy a rózsadombi Orsó utcai villába a hithű kommunista színésznő azután költözhetett be, miután Nagy Imre 1958-as kivégzése után a lakásból kitelepítették a miniszterelnök lányát.

Női mulatság: Balogh Erzsi, Gobbi Hilda és Temessy Hédi

Fotó: Fortepan/Hunyady József

A József Attila Színházba „száműzött” színésznő azonban nem volt hűséges típus, szakított kolléganőjével, és a nála 17 évvel fiatalabb, férfias külsejű írónő, Galgóczi Erzsébet lett az élettársa.

A szegény paraszti családból származó, Kossuth-díjas, háromszoros József Attila-díjas írónő Gobbival együtt a Kádár-rendszer kulturális elitjéhez tartozott. Ezért jelenhetett meg 1980-ban Törvényen belül című kisregénye, amely az első magyar, nyíltan leszbikus témájú szerelmes könyv volt.

A regényből Makk Károly rendezésben Egymásra nézve címmel készült film 1982-ben, amely bemutatta, hogy két azonos nemű ember szerelme ugyanolyan felemelő és fájdalmas, mint minden szerelem. A rendező legszívesebben Törőcsik Marira és Psota Irénre bízta volna a főszerepeket, de nem merte magyar színésznőkkel leforgatni a filmet: két lengyelt színésznőt választott ki.

Galgóczi Erzsébet írónő interjút adott Salánki Hédinek a Magyar Rádió stúdiójában (1982)

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

A kritikusok nem tudtak mit kezdeni a szocialista erkölccsel ellentétes filmmel, a Kossuth Rádió tudósítója szerint egy vibrálóan igazságkereső lány és egy simogatásra éhes, telivér asszony találkozásának lehettünk szemtanúi.

Az Esti Hírlap filmkritikusa azonos neműek szerelmeként definiálta a leszbikusságot. A Magyar Hírlap 1982. október 7-i száma „az eleve elrendelt, biológiailag meghatározottan leszbikus – tehát a normálistól eltérő – szerelmi és nemi ösztönök súlyos terhet hordozóként” definiálta a film szereplőit.

Az 1982-ben megjelent Közben című, önéletrajzi könyvében az akkor 69 éves Gobbi ugyan nem írt szerelmeiről, de utalt arra, hogy miért a gyengébb nemhez vonzódott. Még gyereklányként rendszeresen szexuálisan zaklatta a család egyik ismerőse, ez okozott akkora törést, hogy egy életre megundorodott a férfiaktól.

A könyvben önkritikusan elismerte: „Nem voltam soha szép, akkoriban azt mondták: érdekes. De valljuk be őszintén, ez annyit jelentett, hogy csúnya. Hallatlan luxus, fényűzés volt ez, mert nem okozott gondot az öregedés.”

Gobbi Hilda 1988. július 13-án halt meg, végakaratának megfelelően vasládába helyezett hamvai mellé színésztársai egy csomag fűmagot, az Imperial versenyló patkóját és visegrádi villájának egy tégladarabját tették, mert egyik utolsó interjújában ezeket említette arra a kérdésre, mit vinne magával a földi létből az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyó, a Styx túlpartjára.

Hogy a fűmag miért került a koporsójába?

Mert korábban azt nyilatkozta: „Én fű szeretnék lenni, mert az kinő, levághatják, letaposhatják, akkor is kinő...”