Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába

A vezérezredes a Prágában rendezett esemény után közölte: a NATO-tagországok vezérkari főnökei találkozójának középpontjában továbbra is az orosz–ukrán háború volt, hiszen „ez ma az egész NATO szempontjából a legfontosabb kérdés”.

Mint mondta, az ülésen áttekintették az aktuális tendenciákat, cselekményeket, továbbá tárgyaltak ezzel összefüggésben a NATO úgynevezett éberségi tevékenységéről, így a tagországokban felállított harccsoportok felkészítéséről, kiképzéséről, együttműködésükről, valamint a korábban elfogadott védelmi tervek megvalósításáról is egyeztettek.

Böröndi Gábor beszámolt arról, hogy a találkozón felszólalva kifejtette: Magyarország nem halálos fegyverekkel támogatja Ukrajnát, de – ahogy azt korábban deklarálta – fegyvert továbbra sem szállít, ezzel együtt folytatja – magyar, horvát, török és olasz katonákkal – Magyarországon a NATO-tagság keretében felállított úgynevezett éberségi harccsoport felkészítését, kiképzését.

A találkozón megfigyelhető hangulat kapcsán azt mondta: az orosz–ukrán háború korábbi időszakában a végkimenetellel kapcsolatos várakozások bizonyos tagállamok részéről nagyon pozitívak voltak, de mára „mintha ez a pozitivizmus nem lenne olyan magas” – fogalmazott.

Ezzel együtt, folytatta, egyre többször előkerülő téma a bizottságban, hogy mi lesz, amennyiben békével vagy fegyverszünettel folytatódik egyszer az orosz–ukrán konfliktus, illetve hogy a NATO miként készíti fel magát a 21. század kihívásaira, a nemzeti haderőfejlesztési terveket pedig miként hangolják össze a NATO terveivel.

Böröndi Gábor kitért rá, hogy a találkozó margóján külön szakmai megbeszélést folytatott Christopher G. Cavoli vezérezredessel, a Szövetséges Európai Haderők főparancsnokával, illetve Franciaország és Horvátország képviselőjével, utóbbival például áttekintették a Székesfehérváron állomásozó többnemzeti hadosztály jövőjét.