Az áfonyalé tényleg segít a húgyúti fertőzéseken?

Ötpercenként szaladgálnia kell vécére pisilni, és aztán égő érzés fogja el? Egy pohárka áfonyalé lehörpintése talán az egyik legelterjedtebb „gyógymód” a húgyúti fertőzésekre (UTI), de vajon tudományosan is alátámasztott? – írja az IFLScience.

A Bond Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Helsinki Egyetem kutatócsoportja átfésülte a tudományos szakirodalmat, hogy összesen húsz olyan tanulmányt találjon, amelyekben áfonyatermékeket – köztük gyümölcslevet, de tablettákat és magát a gyümölcsöt is – alkalmaztak beavatkozásként húgyúti fertőzések kezelésére.

A kutatók e tanulmányok elemzésével egy átfogó kérdésre keresték a választ: vajon az áfonyalé vagy más áfonyakészítmények ajánlhatók-e a húgyúti fertőzések megelőzésére és kezelésére?
A szerzők szerint az eredmények azt sugallják, hogy igen, és különösen az áfonyalé potenciálisan előnyös lehet.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy „a bizonyítékok alátámasztják az áfonyalé alkalmazását a húgyúti fertőzések megelőzésére és kezelésére”.

Van azonban egy elég jelentős fenntartás ezekkel az eredményekkel kapcsolatban; a kutatók bizonyossága a bizonyítékokban , a „mérsékelt és a nagyon alacsony” között volt, írják a tanulmányban.

A szerzők azt is megjegyzik, hogy a vizsgálatokban résztvevők többsége nő volt, ami azt jelenti, hogy az eredmények szintén nem alkalmazhatók mindenkire, és hogy néhány vizsgálatban nagy volt az elfogultság kockázata az áfonyatermékek gyártóinak bevonása miatt.

Bár a kutatás nem feltétlenül elég meggyőző ahhoz, hogy az orvosok azonnal az antibiotikumok elhagyását ajánlják  de az tény, hogy volt némi bizonyíték, bármennyire is gyenge. Ez a kutatás különösen fontos az antibiotikum-rezisztencia válsága miatt.

„A nők több mint felénél fordul elő húgyúti fertőzés, és az antibiotikumok az orvosok által felírt egyik legmegfelelőbb kezelés” – mondta a kutatás vezetője, dr. Christian Moro egy nyilatkozatban.

„Az antibiotikum-rezisztencia növekedésével létfontosságú a hatékony, nem gyógyszeres beavatkozások azonosítása.”