A kannibál hagyománynak tragikus vége lett

Halál utáni rituáléként alkalmazta a kannibalizmust egy törzs, amely a halottak minden egyes testrészét elfogyasztotta egy kivételével. Az emberevésért súlyos árat fizettek – olvasható a Life.hu oldalán.

Fore népe Pápua Új-Guinea Okapa körzetében él, és 1960-ig egymást ették meg haláluk után. Nem büntetésként és nem is gonoszságból tették ezt, a halotti rituálé része volt. A kannibál törzs úgy gondolta, jobb, ha ők fogyasztják el halott rokonaikat, mintha a férgek ennék meg őket. Nem mindenkit ettek meg, aki nem akarta, hogy halála után a családi asztalra kerüljön, ezt jelezhette, ám a többség inkább szeretett volna a rokonság táplálékává válni – írja a Life.hu.

Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kannibalizmushoz mindig valamilyen agresszív tett kapcsolódik, a fore törzs esetében nem erről volt szó. Az emberevés itt csak a nőkre volt jellemző, a férfiak nem hódoltak a kannibál szokásoknak. Az asszonyok viszont elfogyasztották anyáikat, testvéreiket, sógornőiket is, ápolták őket, míg haldokoltak, majd megették, miután elhunytak.

Amíg aztán az 1950-es években felfedezték a kuru nevű idegrendszeri betegséget, és egy antropológus kapcsolatot találta a fore törzs rituális kannibalizmusának hagyománya és a járványos betegség között. A kuru egy gyógyíthatatlan neurológiai betegség, amely remegést és az idegrendszer leállását okozza. Úgy gondolták, hogy a fertőzött ember agyának elfogyasztásával terjedt el. A tudósok megkérdezték a törzs tagjait, mit tesznek a halottaikkal, és amikor elmondták, hogy minden testrészt megesznek, kivéve az eperhólyagot, mert az túl keserű, a kutatók már tudták, mi okozza a betegséget. Az agy. 

Az említett antroplógusnak, Shirley Lindenbaumnak, aki az 1960-70-es években tanulmányozta a fore népet, miután rájött, hogy a kuru kannibalizmus útján terjed, sikerült rávennie a törzset, hogy hagyjon fel a halottai felfalásával.