Neandervölgyi genetikához kapcsolódhat az autizmus

Az adatok azt mutatják, hogy bizonyos, ősi rokonainktól átvett DNS-részletek gyakoribbak az autizmussal élőknél, mint az általános népességnél.

Ma már tudjuk, hogy a távoli múltban eleink a neandervölgyiekkel is keveredtek, ennek nyomai napjainkban a világ számos populációjában kimutathatóak. A becslések alapján az eurázsiai eredetű népesség DNS-ének mintegy két százaléka neandervölgyi eredetű.

Az elmúlt időszakban több kutatócsoportot is elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy ezen genetikai örökség miként hat most az emberek egészségére. Emily L. Casanova, a Loyola Egyetem munkatársa és kollégái ezúttal több mint 3400 ember DNS-ét elemezték.

Korábbi kutatások már megállapították, hogy a neandervölgyi DNS formálja az agy bizonyos struktúráit. Mivel az autizmussal élő emberek egymáshoz hasonló idegi mintázattal rendelkeznek, a neandervölgyi gének lehetséges szerepét a kutatók alaposabban is meg akarták vizsgálni.

A csapat 25 olyan specifikus polimorfizmust, azaz DNS-szekvencia-változatot azonosított, amelyek befolyásolják az agyi génkifejeződést, és amelyek gyakoribbak az autizmussal élőknél. Néhány esetben a polimorfizmusok epilepsziához is kötődtek, amely gyakran jár együtt az autizmussal.

Érdemes hozzátenni, az eredmények nem azt mutatják, hogy az autizmussal élők és az autizmussal nem élők esetében eltérő a neandervölgyi DNS aránya, hanem azt, hogy ezen genetikai örökség bizonyos specifikus elemeinek gyakoriságának lehet hatása.

A kép rendkívül összetett, a helyzet alaposabb megértéséhez további elemzésekre lesz szükség. A friss adatok ugyanakkor erős bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy néhány gyakori, neandervölgyi eredetű allélnak aktív szerepe lehet az autizmusra való hajlam növekedésében, legalábbis az amerikai populációkban.