Ezért választják éppen önt a szúnyogok

Van, aki folyton tele van csípésekkel, más azt se tudja, milyen az, vakarózni. Most a Johns Hopkins Egyetem kutatóinak jóvoltából kicsit közelebb kerültünk ennek megfejtéséhez – írja a National Geographic, számol be a Hazipatika.hu.

A szúnyogok számos jelzést használnak, hogy célpontjukat megtalálják. A szagok megkülönböztetik az embert az állatoktól, és egyes szúnyogok úgy fejlődtek ki, hogy kifejezetten a mi egyedi illatunkat keressék. Akár hatvan méter távolságból is követik az általunk minden egyes lélegzetvétellel kilélegzett szén-dioxidot. Ahogy néhány méterrel közelebb érnek, megérzik a bőrünkből áradó szagokat, nagyjából 15 méterről pedig már sötét sziluettként látnak minket a fényben. Végül ahogy ránk szállnak, a lábukon lévő ízérzékelő receptorok segítenek nekik eldönteni, hogy pontosan hol intézzék a támadást.

„A szúnyogok meglepően jól érzékelnek minket” – mondja Diego Giraldo, a Johns Hopkins Egyetem idegkutatója, aki vizsgálataival a maláriát terjesztő afrikai szúnyogot vonzó emberi szagprofilokat jellemzi. Tanulmánya elsőként mutatja be, hogy a szúnyogok képesek akár egy korcsolyapálya méretű arénában is megkülönböztetni az embereket. Mint kiderült: a szúnyogok még a többféle szagforrást tartalmazó helyszíneken is egyes embereket előnyben részesítenek másokkal szemben.

A kutatók azonosították az egyes alanyok szagprofiljában lévő vegyi anyagokat egy olyan műszer segítségével, amely képes a mintát alkotó gázokat alkotórészeire szétválasztani. Az elemzés 15 olyan, a levegőben lévő vegyületet fedezett fel, amelyek minden jelenlévő által termelt szagban jelen voltak. Ezeknek a különböző vegyi anyagoknak a koncentrációja határozta meg, hogy a szúnyogok milyen valószínűséggel csípik meg őket. Ha tehát van egy vegyület, amelyet a szúnyogok nagyon szeretnek, valaki pedig sok ilyet bocsát ki, akkor az növelheti a szúnyogok számára a vonzerejét.

Az eredményekből az is kiderült, hogy a vérszívókat különösen a karbonsavak, az emberi verejtékben található zsírsavak egy csoportja csábította, amelyek illatát néha a fanyar vajhoz vagy sajthoz hasonlítják. Ezeket a savakat a faggyúban, a bőrünket védő olajos rétegben termeljük, de akkor is keletkeznek, amikor a bőrfelületünkön élő, hasznos mikrobák megemésztik a váladékunkat. A rovarok emellett az acetoinhoz is vonzódtak, amelyet szintén a bőrmikrobák termelnek. 

Határozottan úgy tűnik tehát, hogy a bőr mikrobiomja nagy szerepet játszik abban: milyen az illatunk, és mennyire vagyunk vonzóak a szúnyogok számára. És bár olyan tényezők, mint a terhesség, a betegség, vagy az, hogy mit eszünk és iszunk, befolyásolhatják az illatunkat, néhány jellemzője figyelemre méltóan stabil, hónapokon, akár éveken át megmarad.