A G7 országai egyre közelebb a befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos megállapodáshoz

Közeledik egymáshoz a nagy iparosodott országok álláspontja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna megsegítésére történő felhasználásának kérdésében – mondta Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter pénteken újságíróknak az észak-olaszországi Lago Maggiore partján fekvő Stresában tartott G7-találkozón.

Tájékoztatása szerint fokozatosan haladnak a „politikailag kívánatos” cél felé, de vannak még jogi természetű leküzdendő technikai nehézségek. „Azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk. Reményeink szerint ki tudjuk dolgozni a megoldás alapjait a június közepén Pugliában tartandó csúcstalálkozóra” – fogalmazott.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa kifejtette, hogy várakozásai szerint a háromnapos pénzügyi G7 találkozón elő tudják készíteni az áttöréshez vezető utat a csúcstalálkozó számára.

„Még sok részletet kell tisztázni és megvizsgálni” – mondta Gentiloni az orosz vagyon kamathozamának Ukrajna javára történő felhasználásával kapcsolatban. „Az irány, amely felé haladunk, kétségtelenül érdekes, és középtávon úgy gondolom, hogy a G7-ek pugliai találkozóján megállapodáshoz vezethet” – fogalmazott.

Christian Lindner német pénzügyminiszter a találkozón jelezte, hogy Németország nyitott további lépésekre a befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználására Ukrajna javára. Ennek azonban megfogalmazása szerint „nem lenne szabad jogilag hátrányos vagy gazdaságilag kockázatos következményekkel járnia”. A G7-ek európai tagjai azonban nyitottak az ebben az irányban tett amerikai javaslat megvitatására. A számos nyitott kérdés miatt azonban még hosszas egyeztetésekre lesz szükség.

Az EU tagállamai már korábban döntöttek a blokkban befagyasztott orosz központi banki eszközök kamatainak felhasználásáról az Ukrajnának nyújtott segély finanszírozására.

Az Egyesült Államok ezt a megközelítést túlságosan visszafogottnak tartja, és helyette azt javasolja, hogy a G7-ek Ukrajnának nagyobb összegű kölcsönt folyósítsanak, amelyhez az orosz vagyon kamatjövedelme biztosítana fedezetet. Ez a megoldás jóval nagyobb összeget jelentene az EU által előirányzott hárommilliárd eurónál.

A Világbank elnöke, Ajay Banga pénteken a Reutersnek azt mondta, hogy „abszolút” nyitott az ötletre, hogy egy olyan alapot kezeljen Ukrajna számára, amely a G7-ek által nyújtott hitelt a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek alapján folyósítaná. Banga az interjúban elmondta, hogy a Világbanknak bőséges tapasztalata van hasonló, nem katonai célú finanszírozási alapok kezelésében, beleértve az Afganisztánnak nyújtott hitelt is, és ezt a munkát „lemásolhatná” egy ukrajnai hitel esetében. Hozzátette, hogy sem az amerikai pénzügyminisztérium, sem a G7-kormányok nem keresték meg az ügyben.