Macron a nyugalom és a biztonság visszatérését sürgette

A béke, a biztonság és a nyugalom visszatérését sürgette csütörtökön Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a Franciaországhoz tartozó, csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetcsoporton, ahol a választási reform miatt több mint egy hete zavargások vannak, amelyekben már többen meghaltak.

Az államfő elsősorban azért érkezett a térségbe, hogy személyes jelenlétével segítsen leállítani az erőszakot.

Kijelentette, hogy a francia kormányzat „a nép oldalán áll”, és a jelenlegi legfőbb célnak a nyugalom és a biztonság visszatérését tartja. Hangoztatta, hogy a helyzetnek „intézményes keretek között” kell megoldódnia. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy minden érintett féllel tárgyalni fognak.

„Senki nem gondolt volna ilyen, példa nélküli erőszakra” – szögezte le az államfő a zavargásokkal kapcsolatban, s méltatta a rendfenntartó erők higgadt válaszát. Hozzátette: az elkövetkezendő napok és hetek még nehezek lesznek.

Macronnal a szigetcsoportra érkezett Sébastien Lecornu védelmi miniszter, Gérald Darmanin belügyminiszter, valamint a tengerentúli megyékért felelős tárcavezető, Marie Guévenoux is. Az államfő és a miniszterek helyi vezetőkkel fognak egyeztetni, valamint tárgyalnak a szükséges heylreállítási munkálatokról is - tájékoztatott az Elysée-palota.

A megbeszéléseket az elnök a zavargások halálos áldozatai iránti tisztelete jeléül egyperces néma megemlékezéssel indította, majd hangosan felolvasta a halottak neveit.

Az erőszakba fulladó tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a terület több ezer olyan lakosát, aki legalább tíz éve él ott, és ezt az őslakosok a központi befolyás növelésére tett kísérletként értékelték. A zavargásokban hatan haltak meg, köztük két csendőr, és csak a rendfenntartók közül 86-an sebesültek meg Gérald Darmanin belügyminiszter friss helyzetjelentése szerint.

A központi kormányzat jelentős csendőri erősítést vezényelt a térségbe a helyzet lecsillapítására, és Macron most bejelentette, hogy ez a különítmény ott is marad, „ameddig csak szükséges”.

A helyi őslakosok jogait védő, függetlenségpárti politikai csoport, az FLNKS egyik vezetője a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott: el kívánják érni, hogy Párizs visszavonja a reformot. Az FLNKS és a francia befolyás növekedése ellen tiltakozó más helyi csoportok – akárcsak a Párizst támogatók – már korábban elítélték az erőszakot, és felszólították a tüntetőket az útlezárások feloldására.