Láthatóvá tenni a láthatatlant

A méltatásban elhangzott: „A Fővárosi Nagycirkusz egy olyan intézmény, amely nemcsak a látványos és szórakoztató előadásokkal, hanem a társadalmi felelősségvállalással is kiemelkedik a magyar kulturális életben. A Fővárosi Nagycirkusz a világon elsőként dolgozott ki olyan módszert, amivel látássérült emberek számára is átélhetővé tudja tenni az előadásait. A látvány egyidejű elmesélésével, vagyis audionarrálással megvalósuló előadásokkal segítik a vakokat és a gyengénlátókat, akik így nem maradnak le a cirkuszi csodákról.

A Fővárosi Nagycirkusz ezzel a kezdeményezéssel a látássérült emberek hátrányait enyhíti, egyenlő esélyeket biztosítva nekik, és bevonni őket a cirkusz világába. Az intézmény ezzel nemcsak a látássérült közönségét, hanem a látó közönségét is gazdagítja, hiszen a narráció segítségével még jobban megértik és értékelik az előadásokat. A Fővárosi Nagycirkusz egy olyan példaértékű intézmény, amely a cirkuszművészet mellett a társadalmi szolidaritást is képviseli, és a látássérült embereknek is lehetőséget ad arra, hogy részesei legyenek a cirkuszi élménynek. Mindezek alapján az Egyesület a Fővárosi Nagycirkusz részére a Békés megyei Vakokért Emlékplakettet adományozza.”

A Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója kiemelte: megtiszteltetés a díjazottak között lenni, majd elismerését fejezte ki a város felé, hogy egy ilyen egyesületet tudhat a határain belül. Fekete Péter hozzátette, hogy a Békéscsabai Jókai Színház két művésze, Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina színházi audionarrációs munkája jó alapot teremtett ahhoz, hogy a későbbiekben a Fővárosi Nagycirkusz a cirkuszi előadásoknak megfelelő, a világon teljesen egyedülálló módszert dolgozhasson ki.

„Láthatóvá tenni a láthatatlant” – az ezzel a jelmondattal létrehozott program célja az, hogy a vak és látássérült emberek hátrányainak enyhítésével, az esélyegyenlőség megalapozásával, a társadalom szemléletmódjának átalakításával speciális szolgáltatást nyújtson. Óriási kihívás volt kialakítani a megfelelő technikát, hiszen a narrálás, a verbális művészetek terén ismert és megszokott, nonverbális területen egyáltalán nem az.

A mobil audio-rendszerrel történő a kommunikáció azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor – akár egy sportközvetítésen – percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatta el a látássérült vendégekhez. A Fővárosi Nagycirkusz 2016 óta eddig több mint a 70 audionarrált előadást tartott és ma már külföldről járnak hozzánk megtanulni a speciális módszertant.