A prosztatarákot megelőző tünetetekre érdemes figyelni

A prosztatarák a férfiak többségénél lassan kifejlődő betegség, ezért korai felismerése kiemelt jelentőségű. Megfelelő kezelés mellett hosszú ideig lehet élni vele súlyos következmények nélkül.

A prosztatarák a prosztata mirigyeit bélelő hámból kiinduló, rosszindulatú daganat. Elsősorban az idősebb férfiakat érinti, de negyvenéves életkor után bármikor megjelenhet. Előfordulásának gyakorisága a korral nő, a gyakorisági csúcsot a 75. életévben éri el.

A prosztatarák főbb tünetei

A prosztata (dülmirigy) egy mirigyes szerv a férfiakban; feladata, hogy tápanyagban gazdag váladékot termel a hímivarsejtek számára. A szelídgesztenye alakú és nagyságú prosztata a húgyhólyag alatt és a végbél előtt, a hímvessző gyökénél helyezkedik el.

A prosztatarák lassan növekszik, a korai időszakban (évekig) rendszerint nem okoz tüneteket, ezért nehéz időben felismerni. Néhány típus agresszíven terjed, amely súlyos megbetegedéshez, halálhoz vezethet.

A növekedése során az alábbi tünetek jelenhetnek meg:

• gyakori vizelés, különösen éjjel;
• hirtelen jelentkező vizelési inger;
• nehezen induló vizelés;
• vizeletvisszatartási nehézség;
• gyenge vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár;
• fájdalmas, égető érzés vizelés közben;
• vér megjelenése a vizeletben vagy az ondóban.

Az előrehaladott, áttétekkel járó betegség esetén jelentkezhet:

• deréktáji fájdalom,
• merevség, fájdalom a csípőben vagy a comb felső részében.

A kor előrehaladtával gyulladás vagy jóindulatú megnagyobbodás miatt is megnövekedhet a prosztata, panaszok esetén fontos a kivizsgálás a prosztatarák és a jóindulatú elváltozás elkülönítése érdekében!

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha vizelési szokásaiban változást tapasztal, esetleg véres a vizelete, mielőbb forduljon urológus szakorvoshoz. A tünetek nem feltétlenül jelentenek prosztatarákot, de a háttérben álló ok kivizsgálása és a probléma korai felismerése növeli a gyógyulás esélyét.

A prosztatarák kialakulásának oka

A prosztatarák oka nem teljesen ismert, de kialakulásában az alábbi tényezők játszhatnak szerepet. A kialakulásának kockázatát növeli az elhízás, amely egyúttal az agresszív típusú rák kialakulását is elősegíti.

A betegség kockázata az alábbi tényezők hatására is emelkedhet:

• Genetikai tényezők – a prosztatarákos beteg vér szerinti férfi rokonainál háromszor gyakoribb a prosztatarákos megbetegedés.
• Környezeti tényezők – a prosztatarák kifejlődésének kockázatát növeli a zsírban gazdag táplálkozás, illetve a kadmium hatásának kitettség (pl.: forrasztás, galvanizálás).
• Hormonális hatások – a prosztatarákos betegek tesztoszteronszintje a szokottnál magasabb.

A prosztatarák lehetséges szövődményei

A prosztatarák kezeletlenül ráterjed a környező szövetekre, vagy áttéteket adhat a szervezet távolabbi pontjaiba. Leggyakrabban a csontokba ad távoli áttéteket. További szövődményként jelentkezhet vizelettartási probléma vagy merevedési zavar.

A prosztatarák diagnosztizálása

A prosztatarák kivizsgálása során az anamnézis és a tünetek kikérdezése után többféle vizsgálatot végezhet a kezelőorvos. Általában sor kerül rektális vizsgálatra, vagyis a prosztata végbélen keresztül történő, tapintásos vizsgálatára. Különböző képalkotó vizsgálatokat is végeznek, például végbélen keresztül végzett, ultrahangos vizsgálatot vagy MRI-vizsgálatot.

Vérvizsgálat is történhet többek között a vér (prosztataspecifikus antigén) PSA-szintjének ellenőrzése céljából. Prosztatarák esetén legtöbbször a PSA-szint emelkedett, azonban a magasabb érték más betegség/állapot jele is lehet. A prosztatarák pontos diagnózisához szövettani mintavétel (biopszia) szükséges.

A prosztatarák kezelése

A prosztatarák kezelése a daganat stádiumától függően változik. Korai stádiumban lévő prosztatadaganatokat nem minden esetben kezelik. Sokszor elég lehet a szoros orvosi kontroll.

A súlyosabb prosztatarák kezelési módjai az alábbiak lehetnek:

• Sebészi beavatkozás: ha a prosztatarák nem terjed túl a prosztata tokján, akkor a prosztata eltávolítása rendszerint kielégítő eredményt ad.
• Sugárkezelés: általában más terápiák kiegészítéseként használják, de a bizonyos típusú prosztatarák esetében elsődleges kezelési mód is lehet.
• Hormonterápia: célja a férfi nemi hormonok (tesztoszteron, androgének) hatásának gátlása vagy szintjének csökkentése.
• Kemoterápia: általában előrehaladottabb, áttétet adó prosztatarákok kezelésénél alkalmaznak kemoterápiát, kombinálva egyéb kezelési módokkal.

A prosztatarák kezelésének mellékhatásai

A kezelések mellékhatásai az alábbiak lehetnek:

• Erekciózavar: a műtéti beavatkozás, a hormon- és sugárkezelés az esetek többségében impotenciához vezet (ez minimalizálható az újfajta, idegkímélő technikákkal, illetve az erekciós problémák egy része hatékonyan kezelhető).
• Vizelettartási elégtelenség (inkontinencia): a betegek jelentős hányadánál kialakul, de gyakran csak átmenetileg.
• Gyakori vizelési inger: a sugárterápia károsíthatja a prosztata környékét.
• Hasmenés: a besugárzás a közeli végbélben gyulladást válthat ki a betegek mintegy tíz százalékánál.
• Csökkent szexuális vágy, hőhullám, fáradtság, illetve szívbetegségek és memóriavesztés kialakulásának kockázata: a hormonkezelés következményeként.

A prosztatarák megelőzése

A prosztatarák kialakulásának megelőzése érdekében a legtöbb, amit tehet, az egészséges életmódra való törekvés.

Ezenkívül fontos az elváltozás korai felismerése. A prosztataszűrés gyakoriságára vonatkozóan sokféle ajánlás van érvényben. Általános javaslat, hogy a döntés a kezelőorvossal való konzultáció után szülessen, ahol a páciens és a kezelőorvos közösen mérlegelni tudja ez egyedi kockázati tényezőket és a szűrés elvégzéséből eredő előnyöket és hátrányokat.

Prosztatabetegségre gyanús tünetekkel jelentkező, illetve fokozott daganatrizikójú személyeknél az alábbi vizsgálatokat végezhetik el az urológiai szakrendelésen:

• a vér PSA-szintjének vizsgálata;
• rektális digitális vizsgálat (RDV).