A mai napig hordozzuk egy ősi járvány nyomait

Furcsa, de genomunk akár nyolc százalékát is olyan retrovírusok genetikai szekvenciái alkotják, amelyek réges-régen megfertőzték őseinket – írja az IFLScience.

Az „őskori járvány”, amely 15 millió éven át tartott, még ma is visszhangzik. Nem sokat tudunk az ERV-Fc-ről, de azt tudjuk, hogy termékeny volt.

Minden retrovírusnak, beleértve a moderneket is, mint például a HIV, be kell illesztenie RNS-genomjának egy DNS-másolatát a gazdasejt DNS-ébe ahhoz, hogy szaporodni tudjon. Ez a vírusgenetikai anyag általában nem öröklődik generációról generációra, de ez megtörténhet, ha az ősi retrovírusok képessé váltak arra, hogy megfertőzzék az ivarsejteket, például a petesejtet vagy a spermiumot, amelyek valóban továbbadják DNS-üket a következő generációknak.

Az egyik leginkább eklatáns példája ennek az ERV-Fc, amely az oligocéntől a korai miocén korig terjedt el globálisan.

2016-ban a tudósok 50 modern emlős genomját vizsgálták meg vírusmaradványok után kutatva, és legalább 28 ma is élő állat ősében megtalálták. Külön kiemelkedő felfedezés volt, hogy nemcsak egy-egy ősnél találták meg ennek a nyomát, hanem arra is bizonyítékot találtak, hogy a vírus ugrált a fajok között. Ez azt sejteti, hogy világméretű járványról lehetett szó, amely Ausztrália és az Antarktisz viszonylag távoli régiói kivételével minden kontinensen érintette az emlősöket.

Az ERV-Fc nincs hatással a mai ember egészségére, genetikai anyagának egy töredéke azonban még mindig bennünk szunnyad. A kutatók szerint az ERV-Fc és más humán endogén retrovírusok alaposabb megértése segíthet abban, hogy eredményesebben közelítsük meg és kezeljük a modernkori betegségeket, mint például a HIV-vírust.