WMO: Sorra dőltek meg tavaly a globális éghajlati rekordok

Sorra dőltek meg tavaly a rekordok minden jelentősebb globális éghajlati tényező tekintetében a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése szerint, a legaggasztóbb fejlemény az óceánok felmelegedése és a tengeri jégtakaró zsugorodása.

Az ENSZ szakosított szervezetének a világ éghajlatáról összeállított éves jelentésében kiemelték, hogy a feljegyzések kezdete óta, azaz 174 éve nem észleltek olyan magas átlaghőmérsékleteket, mint 2023-ban: az ipari forradalom előtti időszak átlaghőmérsékleteihez képest 1,45 Celsius-fokkal mértek magasabbat.

Az óceánok hőmérséklete terén is 65 éves rekord dőlt meg tavaly, és a tengerek több mint 90 százalékában tapasztaltak hőhullámokat, ami több helyen is zavarokat keltett a táplálékláncokban.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára úgy fogalmazott: a szervezet vörös riasztást ad ki, mert az óceánok melegedése, a gleccserek zsugorodása és az antarktiszi jégtakaró olvadása különösen aggasztó. Ez a trend hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi évtizedben több mint kétszer olyan gyors volt a tengerszint-emelkedés, mint 1993 és 2002 között.

Az óceánok melegedése leginkább az Atlanti-óceán északi részére koncentrálódott, ahol 2023 végén az átlagértékeknél átlagosan 3 Celsius-fokkal magasabb vízhőmérsékleteket mértek. Az óceánok melegedése kihat az érzékeny tengeri ökoszisztémákra is, sok halfaj északabbra menekült, ahol hűvösebb a víz.

A fosszilis energiahordozók égetése következtében kialakult klímaváltozást az El Nino természeti jelenség is erősíti, emiatt dőlt meg számos rekord 2023-ban. A tudósok szerint 2024-ben tovább romolhat a helyzet, mert az év első pár hónapjában az El Nino hatás még tovább emelheti a hőmérsékleteket.