A Jobbik a Batthyány-örökmécsesnél szerény érdeklődés mellett tartott megemlékezést

Bele szoktunk-e gondolni, hogy mennyire tragikus annak a népnek a története, amelynek minden évszázadban egy véres szabadságharcot, egy forradalmat kellett vívnia a hatalomban pöffeszkedőkkel szemben? – tette fel a kérdést az ellenzéki szónok.

A politikus megjegyezte: a forradalmat elindító tucatnyi fiatal hangulatát a csalódottság, a kilátástalanság és az elkeseredettség jellemezte, az a három állapot, amely gyakran csap át hősies és véres küzdelembe, hiszen forradalmak általában akkor törnek ki, amikor a hatalmon lévő, „pöffeszkedő percemberek saját gyarlóságuk áldozatává vállnak”, azt gondolják, nekik mindent szabad, és a hatalom mámorában elveszítik kapcsolatukat a valósággal.

A Jobbik színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért induló Brenner Koloman arról beszélt: 1848. március 15-én indult el a magyar nemzet egy polgári rendszer felé, ha ennek a fejlődésnek a gyümölcseit csak az 1867-es kiegyezés után tudta learatni. Akkor viszont, tette hozzá, páratlan fejlődés köszöntött az országra, például akkor vált Budapest minden magyar igazi fővárosává – mondta.