„A veszélyek korában hazánk stabilitása a legfontosabb nemzeti érdek”

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéseit minden esetben a jegybank működési rendjét meghatározó külső és belső szabályoknak megfelelően, a függetlenség és a felelősség elve mentén hozza meg – olvasható a jegybank legújabb, lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az MNB határozott álláspontja, hogy a jegybankról szóló törvény módosítását célzó tervezet jelenlegi formája befolyást gyakorolna a jegybank függetlenségére, mutat rá a kommüniké, amely indoklásában leszögezi: a tervezet egyes részei ugyanis nem csak további ellenőrzési joggal, hanem „lényegében a jegybank alaptevékenységét is érinthető irányítási joggal ruházná fel a felügyelőbizottságot, így az új törvény elfogadása esetén alkalmas lehet a magyar gazdasággal szembeni narratívák építésére és pénzügyi stabilitásunk rontására”.

A Magyar Nemzeti Bank a törvényi kötelezettségei alapján arra törekszik, hogy a monetáris politika felelős irányításával és a magyar gazdaság fenntartható növekedését biztosító, kiszámíthatóan működő pénzügyi rendszer támogatásával hozzájáruljon Magyarország nemzetgazdasági érdekeihez, emeli ki a kommüniké. „Az MNB döntéseit minden esetben a jegybank működési rendjét meghatározó külső és belső szabályoknak megfelelően, a függetlenség és a felelősség elve mentén hozza meg”.

Az MNB részletesen tanulmányozta a Pénzügyminisztérium által az Európai Központi Banknak (EKB) véleményezésre megküldött tervezetének az MNB függetlenségére gyakorolt hatását, különös tekintettel a felügyelőbizottságra vonatkozó rendelkezései módosításáról szóló részre.

A jegybank úgy látja, hogy a tervezet szerint az MNB törvényben meghatározott egyéb feladataival kapcsolatos döntések meghozatala során az alapító okiratban meghatározott mértéket meghaladó kiadással járó döntésekhez az MNB felügyelőbizottságának előzetes engedélye lenne szükséges, mely az alábbiak szerint lehetőséget ad a jegybanki függetlenség korlátozására:

1. Az előzetes jóváhagyás irányítási jogkörrel ruházná fel a tulajdonosi ellenőrzést gyakorló felügyelőbizottságot, mégpedig az igazgatóság hatáskörének korlátozásával.
2. Felerősítené egyes feladatok vonatkozásában az igazgatóság és a felügyelőbizottság közötti véleménykülönbség lehetőségét, ezáltal akadályozva az igazgatósági döntéshozatalt.
3. Az előzetes engedélyhez kötött döntések esetében az értékhatárnak a részvényes által az alapító okiratban való meghatározása akár korlátlanná is teheti a felügyelőbizottság egyéb feladatokkal kapcsolatos előzetes véleményének kikérését megkövetelő kérdések körét.

„A fenti szempontok alapján a tervezet aggályokat vet fel, mivel – bár látszólag az egyéb feladatokról szól – akként tekinthető, mint ami alkalmas lehet az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalában való befolyásolására, csorbítására” – olvasható a jegybanki állásfoglalásban, amely rámutat: miként azt az EKB konvergenciajelentéseiben egységesen, következetesen képviseli, az ilyen befolyásolás a jegybanki függetlenség korlátozásának minősülhet, hiszen az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a tagállamok kormányainak a központi banki függetlenség elvének tiszteletben tartását, valamint azt, hogy ne kíséreljék meg a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak feladataik ellátása során történő befolyásolását.

„A tervezet alapján a felügyelőbizottság arra is kifejezett felhatalmazást kapna, hogy közvetlenül vagy közvetve, az MNB belső ellenőrzési szervezete által ellenőrizhesse az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat (leányvállalatokat), az MNB által létrehozott alapítványok, valamint az MNB által létrehozott alapítvány többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok gazdálkodását tulajdonosi ellenőrzés keretében” – állapítja meg a jegybank, indoklásában pedig leszögezi:

1. Mivel az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok már rendelkeznek felügyelőbizottsággal, illetve az Állami Számvevőszék is rendszeres ellenőrzéseket hajt végre, így az MNB felügyelőbizottsága feladat- és jogkörének ily módon történő kiterjesztése nemcsak indokolatlan, hanem aggályokat vethet fel a két felügyelőbizottság párhuzamos működése vonatkozásában.
2. Az Európai Központi Bank állásfoglalása kimondja, hogy a felügyelőbizottság nem ellenőrizheti az MNB alapvető feladataihoz kapcsolódó tevékenységeket. Ebből következően a felügyelőbizottságnak ezen hatásköre vonatkozásában nem lesz joga ellenőrizni az MNB többségi tulajdonában álló olyan gazdasági társaságok tevékenységét sem, amelyek tevékenysége közvetlenül vagy közvetve érinti az MNB alapvető feladatait, vagy azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatását.

Tekintettel arra, hogy valamennyi érintett szervezet minden jogszabályi kötelezettségének eleget tett, a saját felügyelőbizottsága folyamatosan, illetve az Állami Számvevőszék saját döntése alapján ellenőrzi, így a mostani jegybanktörvény-tervezet – bár látszólag az egyéb feladatokról szól – kizárólag arra alkalmas, hogy az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalát befolyásolja, valamint a Felügyelőbizottság az eddigi ellenőrzési jogkör mellett akár irányítási jogot is szerezzen, hangsúlyozza állásfoglalásában a jegybank.

Az MNB mindig teljes mértékben eleget tett a törvényi előírások szerinti tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek, és továbbra is híve a teljes transzparenciának, ugyanakkor elutasít minden olyan törekvést, ami alkalmas lehet a jegybanki függetlenség korlátozására, zárul az MNB állásfoglalása.