Felvidéki magyar politikai preferenciák

Szakmai konferenciát szervezett Somorján a Fórum Kisebbségkutató Intézet. Az eseményen azt vizsgálták, miként változtak a felvidéki magyarok politikai preferenciái.

Különböző perspektívákból vizsgálták a felvidéki magyarok választói magatartását egy Somorján rendezett szakmai konferencián – írta meg a Felvidék.ma. Mint a cikkben olvasható, az eseményt a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezte. A találkozón Fiala-Butora János a szlovákiai magyar politika céljairól és lehetőségeiről szólva arról beszélt, az érintettek nem látják, hogy történtek volna az utóbbi időben politikai sikerek olyan téren, melyekben előrelépést vártak. Megítélése szerint nem a célokból van kiábrándulás, hanem abból, hogy ezek a megfogalmazott célok megvalósíthatók-e egyáltalán?

Tokár Géza a magyar politikai elit lehetséges szövetségeseiről beszélt a szlovákiai pártszíntéren. A politológus szerint az etnikai szavazók egy része jobbnak találja bizonyos kérdésekben a szlovák pártok válaszait, mint amiket az etnikai politizálás kínál. Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos a nyelvhasználatot vizsgálta meg három évtizedet mérlegelve, majd rámutatott, hogy a felvidéki magyarság megtartó ereje a nyelv, ami folyamatosan szorul vissza.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről Csonka Ákos tartott előadást, melyben a magyar államfőválasztási hagyományokat és hozományokat vizsgálta Kárpát-medencei kiterjedésben. Előadásában rámutatott, hogy a külhoni régiók tekintetében Erdélyben állítottak a legtöbbször államfőjelöltet, szám szerint hét esetben, a Felvidéken négyszer, míg a Vajdaságban két alkalommal.