A Biztonsági Tanács reformra szorul

António Guterres megállapította, „a BT tekintélyét jócskán, de lehet hogy nagyon súlyosan aláásta az a tény, hogy nem tudott egységesen fellépni sem az ukrajnai háború, sem és a gázai fegyveres konfliktus kezelésében”, hozzátéve, hogy „a hasonló esetek elkerülése érdekében a testület összetételét és a munkamódszereit is meg kell változtatni”. Guterres ezzel arra utalt, hogy Egyesült Államok, Izrael diplomáciai és katonai támogatója február 20-án ismét megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az azonnali gázai tűzszünetet követelő határozatot.

A főtitkár az izraeli hadsereg Rafah ellen tervezett átfogó támadásával kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy „az nemcsak az oda menekült 1,5 millió palesztin jövőjére nézve járna katasztrofális következményekkel, hanem az ENSZ segélyprogramjának a koporsójába is az utolsó szöget verné be”.

Guterres szerint a világban sokasodnak a korábban sohasem látott mértékű szenvedéssel járó konfliktusok, amelyekben egyre többféle formában éri támadás az emberi jogokat. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ legszegényebb országainak adósságát el kellene engedni, a klímaváltozás elleni küzdelemre pedig több pénzt kellene költeni, majd védelmébe vette az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét (UNWRA), amely szerinte döntő szerepet játszik a gázai menekültek életben tartásában.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólalásában élesen bírálta az ENSZ, valamint szervezetei tevékenységének aláásására tett kísérleteket; hozzátéve, hogy véleménye szerint „az ENSZ villámhárítójává vált a manipulatív propagandának, valamint bűnbakjává az elhibázott politikáknak, ami mélységesen rossz a közjó szempontjából, továbbá becsapja azokat az embereket, akik bíznak az ENSZ-ben és intézményeiben”.