Szemetet használnak ház gyanánt a remeterákok + VIDEÓ

Lengyel kutatók egy új tanulmánya 386 képet vizsgált meg, amiken a mesterséges házakat elfoglaló remeterákok láthatók. A fotókat a felhasználók töltötték fel online platformokra, amiket a tudósok az iEcology nevű kutatási módszerrel elemeztek – erről ír az Origo.

A 386 fotó túlnyomó többsége műanyag tárgyakat menedékként használó remeterákokat ábrázolt. Szembetűnő példa ez arra, hogy hogyan változtatják meg az emberi tevékenységek a vadon élő állatok viselkedését, és ennek következtében potenciálisan a populációk és az ökoszisztémák működését. A szakemberek szerint fontos, hogy pontosan megvizsgálják, mi lehet ennek a konkrét változásnak a mozgatórugója. 

„A remeterákok kiváló modellorganizmusok a tanulmányozáshoz, mivel sokféleképpen viselkednek, és ezek a különbségek könnyen mérhetők” – nyilatkozta Mark Briffa, a Plymouthi Egyetem professzora a ScieceAlert online portálnak. „Ahelyett, hogy folyamatosan növesztenék a saját páncéljukat a testük védelmére, mint fajtársaik, szívesebben használják az elpusztult csigák által hátrahagyott üres házakat.”

Hozzátette: amikor mozognak, a héj védi puha hasukat, de ha veszélyben vannak, egész testüket behúzzák a héjba, így az hordozható menedékként szolgál. Az egyedek túlélése szempontjából kritikus, hogy elég jó menedékkel rendelkezzenek, növekedésük során ezért mindig felkutatják és fejlesztik a páncéljukat.

De miért használnak a rákok műanyagot? Az egyik lehetőség, hogy a természetes kagylók hiánya miatt kényszerülnek erre,  vagy talán a rákok jobban kedvelik a műanyagot, esetleg könnyebben megtalálják azt, mint a valódi kagylókat? A műanyag könnyebb lehet, a hordozásuk alacsonyabb energia befektetéssel jár – magyarázta Mark Briffa. A műanyaghulladék azonban általában fényesebb és jobban elüt a háttértől, ez pedig sebezhetőbbé teszi a rákokat a ragadozókkal szemben.

A tudósok szerint a mikroműanyagoknak és a műanyagból kioldódó vegyületeknek való kitettség megváltoztathatja a remeterákok viselkedését: még a személyiségüket is megváltoztatja, mivel hajlamosabbá teszi őket a kockázatvállalásra.