Magyarországot fenyegették az uniós kormányfők az EU-csúcs előtt

Az uniós kormányfők egy része szerint kompromisszumra kell jutni a február 1-jei csúcson Magyarországgal, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktornak fel kell adnia a békepárti álláspontját, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az uniós állampolgárok kontójára 50 milliárd eurót önthessen Brüsszel ellenőrizetlenül az Ukrajnának nevezett feneketlen kútba.

Olaf Scholz arra kér minden tagországot, hogy járuljon hozzá Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztéséhez. A német kancellár hangsúlyozta: a jelen helyzetben egy-egy tagállam segítsége nem elég, mind a 27 tagállamra szükség van. 

„Ha Európa olyan közösségként tekint magára, amelyben mindenki kiáll egymásért, akkor ennek lehetővé kell válnia” – fogalmazott nyilvánvalóan az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagra utalva. 

Leo Varadkar ír miniszterelnök kijelentette, hogy „nagyon frusztrált” Orbán Viktor magyar miniszterelnök miatt, és hozzátette: szerinte az összes többi kormányfő is.

„Van egy egyhangúsági rendszerünk a nagy döntések meghozatalára itt Brüsszelben – mondta –, de ez azon az alapon működik, hogy mindenki jóhiszeműen cselekszik, és hajlandó kompromisszumokat kötni.”

Ez a megjegyzés azért érdekes, mert a csütörtöki uniós csúcsra egyedül Orbán Viktor érkezett kompromisszumos javaslattal, míg a többi tagállam és az Európai Bizottság azt várja el, hogy Magyarország a többség háborúspárti véleményéhez igazodjon.

„Ukrajna az EU támogatása nélkül nem lesz képes továbbra is fenntartani magát, és nem hagyhatjuk őket cserben” – hangsúlyozta Leo Varadkar.

Gitanas Nausėda litván elnök is bírálta a magyar miniszterelnököt, amiért „visszaél az egyhangúság elvével”, de azt mondta, optimista. Szerinte létrejöhet valamiféle megállapodás.

Részleteket nem árult el, és a szavai hazánk szempontjából nem ad okot a bizakodásra, mivel az előzőek után megjegyezte:
„Ez nem az európai döntéshozatali stílus. Úgy gondolom, hogy Magyarország miniszterelnöke visszaél az egyhangúság elvével, és nekünk meg kell védenünk azt” – szögezte le Nausèda.

Nem meglepő módon Orbán Viktor egyik leghangosabb kritikusa Donald Tusk lengyel miniszterelnök volt, aki azt mondta „belefáradt Orbán Viktorba”. 

„Nem Ukrajna-, hanem Orbán-fáradtságunk van” – fejtette ki, és leszögezte: nincs B-terv, a vezetőknek február 1-jén meg kell győzniük a magyar kormányfőt. 

„Ha az ő álláspontja fog dominálni Európában, Ukrajna veszíteni fog… Orbán álláspontja veszélyezteti a biztonságunkat” – mondta, és a Politico szerint utalt arra is, hogy „Magyarországnak számolnia kell a következményekkel”.

Kaja Kallas észt miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy hosszú távú elkötelezettségre van szükség Ukrajna mellett, és elutasította Orbán Viktor azon kívánságát, hogy minden évben felülvizsgálják a költségvetést.

„Viktor mindenképpen a figyelem középpontjában akar lenni minden alkalommal, amikor itt vagyunk, de ez nem így működik” – mondta egy fenyegetéssel felérő megjegyzés kíséretében, miszerint a 26 vezető megvitatta, hogyan lehetne „megtörni azt a mintát”, hogy Orbán engedményeket kényszerít ki.

Petteri Orpo finn miniszterelnök is beszállt a kórusba, és azt hangoztatta, hogy „senki sem zsarolhat 26 országot”. Ő azt sem zárta ki, hogy „26 ország véglegesítse a költségvetést”. Ez figyelemre méltó felvetés, mivel a döntést a 27 tagállamnak egyhangúlag kéne meghoznia.

Alexander De Croo belga miniszterelnök is kitért arra, hogy „a legutóbbi Tanács-ülésen volt egy megállapodás a 26-ok között, amely még mindig az asztalon van, az a megállapodás még mindig ott van” arra az esetre, ha Orbán Viktor fenntartja a vétóját az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatban.