3000 éves hajóroncs került elő a Földközi-tenger fenekéről

Bár mindössze 150 méterre volt a parttól, és csak részben volt látható egy vázzal és öt deszkával, a hajó egyedülálló víz alatti körülményei, a tengeri iszap által leárnyékolva, megakadályozták, hogy az oxigén és a káros baktériumok miatt lebomoljon.

Eredetileg romai korinak tulajdonították, de a radiokarbonos kormeghatározással végzett további vizsgálatok sokkal régebbi eredetet mutattak ki.

A hajó, amelyet kifejezetten növényi rostokból készült kötelekkel varrtak össze, feltehetően hét-kilenc evezős, árbóc nélküli hajónak használták.

Ida Koncani Uhac szerint ezt a fajta hajót a Histri, egy helyi törzs használhatta, amelyről Isztriát elnevezték.

A Zambratija óvatos kiemelésére júliusban került sor, amihez a hajót tizenöt különböző darabra kellett vágni.

Ezeket később egy múzeumi hangárba szállították, ahol tisztításon, elemzésen és címkézésen estek át. Ezt követően a tizenöt darabot egy speciálisan erre a célra kialakított medencébe helyezték a sótalanításhoz.

Monika Petrovic, a projektben részt vevő restaurátor megjegyezte, hogy a konzerválás során milyen aprólékos gondossággal jártak el, és tréfásan úgy emlegette a történelmi leletet, mint „a mi fadeszkáinkat”.

A következő lépés az lesz, hogy ezeket a hajóroncsdarabokat a Földközi-tengerből a franciaországi Grenoble-ban található Arc-Nucleart kutatólaboratóriumba szállítják a konzerválási folyamat folytatásához.