Az antibiotikumszedés veszélyei

Egyes antibiotikumok idővel nem használnak azok ellen a baktériumok ellen, amelyeket korábban el tudtak pusztítani. A baktériumok ugyanis kiválóan alkalmazkodnak a környezetükhöz, és képesek megtanulni védekezni: rezisztenssé válnak, az ellenálló törzsek pedig aztán tovább szaporodnak. 

Az amerikai Betegségkezelési- és Megelőzési Központra hivatkozva azt írják, hogy az emberek egyharmada akkor is használ antibiotikumot, amikor nincs is rá szüksége. Egyáltalán nem segítenek az antibiotikumok megfázások, influenza, egyes fül-, illetve arcüreg-gyulladás, gyomorvírusok, vagy covidos megbetegedések esetén. Ha vírusfertőzés esetén antibiotikumot szedünk, az azokat a baktériumokat támadja meg, amelyek igazából hasznosak vagy nem okoznak betegséget. A helytelen használat tehát lehetőséget teremthet arra, hogy a potenciálisan káros baktériumok felváltják az ártalmatlanokat. A rezisztenciának pedig súlyos következményei lehetnek: sokáig tartó megbetegedések, hosszabb felépülések, gyakoribb kórházi kezelések.

Amikor antibiotikumot szedünk, akkor nemcsak a „rossz” (tehát a megbetegedést okozó), hanem a szervezet számára hasznos baktériumokat is elpusztítjuk, ez pedig a bélflóra kényes egyensúlyának felborulásához vezet. A bélflóra ugyanis az egész emésztőrendszerünkben jelen lévő baktériumok és mikroorganizmusok összességét jelenti, és kulcsfontosságú szerepet játszik többek között az emésztésünk és az immunrendszerünk működésében.