Egy esetleges támadásra a NATO készen áll, de az európai tagállamok nem tudnák megvédeni magukat

Aggodalomra ad okot az Európában kialakult helyzet, ami már az önvédelmi képességeket veszélyezteti. Lengyelországban például egy felmérés szerint a lakosság mindössze 16 százaléka menne harcolni az oroszok ellen – mondta a Magyar Hírlap VilágHáló című műsorában Somkuti Bálint.

A NATO fő fókuszában a védekezés áll.

2011 szeptember 11-én volt az első olyan támadás, amit NATO-támadásnak minősítettek.

Egy esetleges NATO tagállamot ért támadásra a NATO teljes kapacitással reagálna – mondta a Magyar Hírlap stúdiójában Somkuti Bálint. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, a NATO a világ legerősebb katonai szervezete. Megjegyezte, az atomfegyvereknek van egy elrettentő hatása is.

Az, hogy mit minősítenek NATO elleni támadásnak az politikai döntés – jegyezte meg. A szakember kiemelte, az amerikai választások hatással lehetnek a NATO-ra, Európa biztonsága az Egyesült Államoktól függ. 

Emlékeztetett, a NATO erőinek több, mint felét az Egyesült Államok adja, az amerikai fölény nyomasztó. 

Megjegyezte, a 2022-es orosz agresszió mutatott rá arra, hogy a NATO-gyorsreagálású alakulatának létszáma nem elég, ennek felduzzasztásáról döntés született, a cél egy 30 ezer fős hadsereg felállítása.  

„Ez a gyorsreagálás 30 napot jelent, addig az adott megtámadott államnak sikeresen kell védekeznie. Éppen ezért az országoknak a GDP kettő százalékát védelemre kell fordítani” – emelte ki Somkuti Bálint.

Kiemelte, a hivatalosan a teljes NATO támogatás 90 nap után indulhat meg.

Megjegyezte, a hadseregeket két részre lehet osztani, béke állományból és a hadi állományból állnak. A legtöbb mai hadsereg hivatásos katonákból áll, amit a besorozottakkal duzzasztanak fel hadi létszámra egy háború esetén. Egy esetleges támadás esetén a hivatásos katonákat tudják rögtön bevetni. 

„Aggodalomra ad okot az Európában kialakult helyzet, ami már az önvédelmi képességeket veszélyezteti. Lengyelországban például egy felmérés szerint a lakosság mindössze 16 százaléka menne harcolni az oroszok ellen. A nyugati hadseregek nem hódításra vannak kitalálva, hanem védekezésre, ezért szükség van az elrettentésre” – fogalmazott a szakértő.

Ukrajna helyzetéről elmondta, a NATO bővítés több fázisban történt meg, ami egybe eset az amerikai érdekekkel. Ukrajna NATO-ba való csatlakozási szándéka miatt lépett Oroszország. Amikor véget ér a háború és marad valami Ukrajnából, akkor kérheti a felvételét újra a NATO-ba, amiről szavazni kell - jegyezte meg.

Emlékeztetett, orosz részről vannak olyan kijelentések, hogy nem akarják Ukrajnát független államként, Putyin is ukrán területekről beszél és nem Ukrajnáról, mint önálló államról. 

Kifejtette, egy esetleges támadásra a NATO készen áll, de az európai tagállamok nem állnak készen arra, hogy megvédjék magukat. Európában annyira leépítették az önvédelemhez való viszonyulást, ami már veszélyes.