Nagyon betegek lehetünk tőle, pedig minden lakásban ott van

Nemcsak a mesterséges, a természetes illatosítók, illatgyertyák használatának is mérséklését javasolja az ünnepi időszakban és azon túl a Semmelweis Egyetem közegészség-tudományi szakértője. Amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az illatosítókból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre – írta meg az origo.hu.

A beltéri szennyezők durván fele kültérből származik, másik fele a lakásban keletkezik – ez a hányad az, melyet leginkább befolyásolni tudunk, s amin a gyakori szellőztetés mellett a háztartásban használt vegyi anyagok csökkentésével javíthatunk hatékonyan.

Minden vegyi anyag, melyet a lakásba beviszünk, növeli a beltéri környezet által okozott betegségterhet  – mondja Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészség-tudományi Tanszékének vezetője.

Ilyen szennyezőforrások a téli, ünnepi időszakban különösen kedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, de mivel használatuk sok esetben rendszeres, sőt folyamatos, a mennyiségek összeadódnak. „Ez a halmozódó hatás és a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevő hatást gyakorolhatnak” – ismerteti a tanszékvezető.

Magyarországon a teljes betegségteher kb. 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető.

Ráadásul ez egy olyan hatás, amit magunknak okozunk – dönthetünk úgy, hogy nem tesszük. Szemben azzal, ha valaki egy nagyforgalmú út mellett lakik, amely egy adottság, s ahol legfeljebb költözéssel tud változtatni a levegő minőségén” – teszi hozzá.

Többféle betegséget is okozhatnak az illatgyertyák

Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat, megzavarhatja a hormonrendszer működését. Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, gyermekek állapotát. Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők.

A felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél már rövid idő alatt kimutatható hatásuk. „A többszörös kémiai szenzitivitás-kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le” – magyarázza dr. Pándics Tamás.

Ezt a kitettséget fokozzák a tisztítószerekből, bútorokból, festékekből felszabaduló anyagok, melyek szintén folyamatosan párolognak. Az otthonokban használt vegyszerek forgalomba hozatala ugyan szigorú szabályokhoz kötött, s a kémiai biztonság folyamatosan javul, a háztartások egyre több vegyszert használnak.

A Covid–19-járványt követően ellentmondásosan hangzik, de tényleg túl sok fertőtlenítőszert használunk otthonunkban, indokolatlanul nagy mennyiségben – véli a tanszékvezető.