Az Egyesült Államok érdeke állhat Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak erőltetése mögött

Elemzők szerint az Egyesült Államok nyomásgyakorlása is közrejátszott abban, hogy Magyarországon kívül mindegyik tagállam vezetője támogatta Ukrajna uniós csatlakozását. A brüsszeli uniós csúcson gyakorlatilag az Oroszországgal hadban álló Ukrajna pénzügyi támogatása és csatlakozása volt a legfőbb kérdés, annak ellenére, hogy eredetileg például az izraeli–palesztin konfliktus is szerepelt a témák között – írta meg a hirado.hu.

Bár Orbán Viktor határozott álláspontot képviselt Brüsszelben, miszerint Magyarország nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, a többi tagállam vezetője hajthatatlan maradt. Elemzők felhívják a figyelmet, hogy a döntés mögött valószínűleg politikai alku áll, Ukrajna ugyanis nem alkalmas a tagjelölti státuszra.

„Ukrajna továbbra sem teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság a számára kijelölt, és emiatt a csatlakozási tárgyalásokat nem szabadott volna megkezdeni. Normál esetben sem lenne Ukrajna alkalmas arra, hogy egy tagjelölt ország legyen, és ez most a háború idején sincs így” – fogalmazott Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.

„Az uniós vezetők nem mondhatják el nyíltan, hogy mit gondolnak Ukrajna uniós tagságáról”– hangsúlyozta a 21. Század Intézet vezető elemzője az M1-en. Deák Dániel szerint a nyugati média nyomása is közrejátszik abban, hogy Magyarországon kívül mindegyik tagállam támogatja Ukrajna uniós tagságát. Az elemző úgy látja, hogy az állam- és kormányfőknek alkalmazkodniuk kell az Egyesült Államok által diktált állásponthoz. A nyílt párbeszédet ráadásul az is megnehezíti, hogy a tagállamok többségét koalíciós kormányok irányítják, a világos állásponttal pedig belpolitikai feszültséget kockáztatnak a vezetők.

„Ha egy állam- vagy kormányfő kimondja, hogy például most nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, kockáztatja, hogy odahaza ebből egy koalíciós feszültség alakul ki. Ilyen helyzetben van a német kancellár is. Németországban a zöldek, liberálisok, szociáldemokraták alkotnak egy koalíciós kormányt, a zöldek pedig gyakorlatilag mindenben követik az amerikai iránymutatást, így nem nagyon látjuk, hogy bármiben a német nemzeti érdek mellett állnának ki” – mondta Deák Dániel.

Az elemző hozzátette: Orbán Viktor azért vállalhatta fel azt, hogy nem vesz részt az Ukrajna tagságáról szóló szavazáson, mert nem kell számolnia koalíciós feszültséggel. Ráadásul a magyar miniszterelnöknek egyértelmű társadalmi felhatalmazása van az álláspontjának képviseletére. Deák Dániel úgy véli, az uniós vezetők valójában örülnek annak, hogy Orbán Viktor kimondja azt, amit ők nem tehetnek meg.