Nincsenek csontok, sokkoló az igazság Napóleon elesett katonáiról

A Google listáiban nincs ma népszerűbb történelmi személy Bonaparte Napóleonnál, akit újra felfedezett magának a világ, miután Ridley Scott gigantikus történelmi tablón keresztül örökítette meg a filmeken szocializálódott fiatalságnak a császár személyét. Ugyan a film megosztja a kritikusokat, azonban egy dolgot nem lehet elvenni tőle: bigott, látványos alkotásról van szó, amelyben szenzációs csatajelenetek keresztezik a romantikus történéseket. A film nyomán pedig elképesztően sok cikk kezdett el foglalkozni Napóleon személyével is, tehát hozzájárult a történészdiskurzusokhoz is.

És a film nyomán elképesztően izgalmas sztorikkal van tele az internet, mondhatnánk úgy is, hogy ezek kimaradtak a filmekből, bár nem is kellett volna benne lenniük, Napóleon körül izzott a levegő, így a császárt még nyugtában sem lehetett teljesen eltemetni. Még a halála után is eltelt jó pár évtized, míg végső nyughelyére került.

A kortársakat pedig meglepte az, amit tapasztaltak, miután felnyitották a császár sírját cirka húsz évvel a halála után.

Ám nagyon érdekes kérdésre keresték a választ korábban a tudósok és szakértők a waterloo-i csata nyomán, ahol brutális csata tombolt, és több tízezer katona esett el a harcokban. Amúgy magáról a waterloo-i csatáról készült 1970-ben egy film is, amely kifejezetten erre a csatára koncentrál, és a mai napig az egyik legjobb filmként tartják számon, amely megörökítette a császár háborúit. A film Szergej Bondarcsuk rendezésében készült, Napóleont pedig Rod Steiger alakította parádésan.

Az alkotás egy 134 perces, monumentális dráma, elképesztően sok statiszta játszik benne, így a csatajelenetek is monumentálisak.

A tudományos világot azonban az izgatta hosszú évtizedekig, hogy lehet az, hogy nem maradtak csontvázak a csata helyszínén?

Tudósok később derítettek fényt arra, hogy igazából az elesetteket eltüntették rövid idő alatt, és a közeliben lévő cukorgyár használta fel azokat, méghozzá ahhoz, hogy a barna cukorrépából fehér cukrot készítsenek. A tudósok ádáz munka során derítettek fényt az elképesztő történésekre, levéltárakat jártak, és a sírok kifosztását és a fellendülő cukorgyártást párhuzamba állítva is kirajzolódott előttük, hogy mi történhetett. Korabeli források is tesznek említést az elesettek testének hasznosítására az iparban, ezeket is felfedezve arra jöttek rá, hogy ez csak a ma emberének meglepetés.