Kiderült, hogy a baktériumoknak van emlékezetük

Annak ellenére, hogy a baktériumoknak nincsenek neuronjai vagy idegrendszere, képesek valami emlékezethez hasonlót kialakítani – derült ki egy új kutatásból, amelyet az IFL Science nyomán ismertetett az RTL. Mi több, legalább négy generáción át képesek átadni ezeket az „emlékeket” az utódaiknak.

Persze nem arról van szó, hogy a baktériumok képesek arra, hogy emlékezzenek vagy nosztagiázzanak, de képesek egyfajta memóriát kialakítani.

„A baktériumoknak nincs agyuk, de képesek információt gyűjteni a környezetükből, és ha gyakran találkoztak ezzel a környezettel, akkor képesek tárolni ezt az információt, és később gyorsan hozzáférni ahhoz” – mondta Souvik Bhattacharyya, a tanulmány vezető szerzője egy nyilatkozatban.

A vizsgálathoz Bhattacharyya és munkatársai az Escherichia coli modellorganizmust tanulmányozták, és megállapították, hogy a vasszintet felhasználva „emlékeznek” bizonyos viselkedésekre, amelyeket aztán ugyanazon ingerek hatására aktiválhatnak.

A baktériumok különböző vasszintekkel rendelkeznek, ami nagyon fontos a sejtanyagcseréjük szempontjából. Azok, amelyekben alacsonyabb volt az elem szintje, a kutatók megállapították, hogy ügyesebb rajok voltak – ez azt jelenti, hogy jobban össze tudtak jönni egy felületen, és egy tömegként mozogtak. Azok, amelyeknek több vas volt a sejtjeikben, hajlamosak voltak helyben maradni.

Úgy tűnik, hogy az alacsony sejtszintű vasnak kitett baktériumok a kezdeti rajzás után még jobban tudtak rajzani, mint korábban – mintha emlékeztek volna rá, hogyan kell.

A kutatók azt is megállapították, hogy ezek a „vasalapú emlékek” négy generáción keresztül fennmaradtak. A vasszint mesterséges manipulálása azonban lehetővé tette, hogy sokkal tovább is fennmaradjanak.

A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban jelent meg.