Légi közlekedési riasztást adtak ki Izlandon vulkánkitörés veszélye miatt

A vulkánkitörés veszélye miatt kedden megemelték a légi közlekedési riasztás szintjét Izlandon.

A polgári védelmi hatóságok már korábban szükségállapotot hirdettek a térségben, a délnyugat-izlandi Grindavík halászváros lakóinak el is kellett hagyniuk otthonukat a vulkánkitörés növekvő veszélye miatt. A közelmúltban tapasztalt szeizmikus tevékenység ugyanis délre, a város felé mozdult el, és a szakértői megfigyelések szerint a település alatt most egy magmafolyosó, vagyis félig olvadt kőzet húzódik – közölte az izlandi meteorológiai szolgálat.

A 3400 lakosú város a Reykjanes-félszigeten fekszik, mintegy 50 kilométerre délnyugatra a fővárostól, Reykjaviktól.
„Ebben a szakaszban nem lehet pontosan meghatározni, hogy a magma elérheti-e a felszínt, és ha igen, hol” – közölte a meteorológiai szolgálat.

A légi közlekedési riasztás szintjének megemelése szintén vulkánkitörés fokozott kockázatát jelzi. A kitörések komoly veszélyt jelentenek a légi közlekedésre, mert a vulkánok jelentős mennyiségű hamut lövellhetnek a magas légkörbe, ami a sugárhajtóművek meghibásodását, a repülésirányító rendszerek károsodását és a látási viszonyok romlását okozhatja.
2010-ben egy izlandi vulkánkitörés már széles körű fennakadásokat okozott az Európa és Észak-Amerika közötti légi közlekedésben. Mintegy százezer járatot törölni kellett, és a fennakadások a légitársaságoknak becslések szerint hárommilliárd dollárjukba kerültek.

Grindavík lakóinak kimenekítésére azután volt szükség, hogy a régiót több mint két héten keresztül naponta több száz kisebb földrengés rázta meg, miközben a tudósok a magma felhalmozódását figyelik meg a föld alatt mintegy öt kilométeres mélységben.
Az esetleges kitöréssel kapcsolatos aggodalmak felfokozódtak a múlt hét végén, amikor egy 4,8-as erősségű földrengés rázta meg a területet, amely miatt a nemzetközileg ismert Kék Lagúna geotermikus üdülőhelyet ideiglenesen be kellett zárni.

A szeizmikus aktivitás a Grindavíktól északra fekvő területen kezdődött, ahol kétezer éves kráterek hálózata található – mondta Pall Einarrson geológus professzor az izlandi RUV műsorszolgáltatónak. A magmafolyosó körülbelül tíz kilométer hosszú és tovább terjed – mondta.

„A legnagyobb földrengések ott keletkeztek, e régi krátersorozat alatt, de azóta (a magmafolyosó) egyre hosszabbodik, átment a grindavíki városrész alá, és még tovább, a tenger felé tart” – tette hozzá a szakértő.