Így köthettek ki uniós pénzek a palesztin terroristáknál

Az Európai Unió függessze fel a palesztinoknak szánt humanitárius segélyek kifizetését – javasolta a több mint 1400 izraeli életet követelő október hetedikei terrortámadás után Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos szavai nagy vihart kavartak, egyes képviselők egyenesen lemondását követelték, az Európai Bizottság pedig végül még újabb források bevonásáról döntött. Pedig nagyon is elképzelhető, hogy az uniós adófizetők pénzének egy része a terroristáknál kötött ki – írta a Magyar Nemzet.

Az Európai Unió 2000 óta támogatja a palesztinokat, hagyományosan a legnagyobb donor. Úgy becsülik, 2008 óta az Európai Unió, továbbá az uniós tagállamok bilaterális alapon, valamint Svájc és Norvégia évente nagyjából egymilliárd dollárnyi segítséget nyújtottak: ebbe nemcsak Ciszjordániát, de – a 2006 óta Hamász által uralt – Gázai övezetet is beleértve – írták.

Ami az Európai Uniót illeti, a jelenlegi, 2021–2024-ig terjedő időszakra 1,2 milliárd eurót szánt a palesztinoknak. Jellemző az unió stratégiájának realitására, hogy olyan célokat tűztek ki, hogy az összegből majd segítik a Gázai övezet politikai és kormányzati reformját, a Palesztin Hatóság demokratikus hitelének visszaszerzését, ami majd a békefolyamat újraindításához vezet… És hogy mindezt miből fizetik? – tette fel a kérdést a portál.

Az Európai Unió éves költségvetéséből egy százalékot humanitárius segítségnyújtásra költ: a 2021–2027-ig terjedő, hétéves költségvetési ciklusra nagyjából 11,6 milliárd eurót, azaz évi 1,65 milliárd eurót. Ebből a világ minden részén, több tucat országnak segít, és ebből az összegből jár – arányosan meglehetősen nagy – szelet a palesztinoknak is, magyarázták.

A kifizetett pénz forrása tehát az uniós költségvetés, ez pedig a tagállami hozzájárulásokból, végső soron az uniós polgárok befizetett adójából áll össze – írták.