Régóta mérgezik a vizeket a Gázai övezetben

A Gázai övezet hosszú ideje komoly környezeti kihívásokkal néz szembe, többek között ivóvízhiány és súlyos szennyezés fenyegeti a lakosságot. A Hamász és Izrael között néhány hete kirobbant háború tovább rontott a helyzeten, borítékolható, hogy a környezeti krízis jóval a konfliktus vége után is érezteti majd hatásait – számolt be a 24.hu.

A probléma a Gázai övezetben a legsúlyosabb, ahol a helyiek által használt víztartó réteget felszíni bemosódások, illetve tengervíz szennyezi be, az évente kitermelt 180 millió köbméter víz mintegy négy százaléka iható csupán – írták.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a helyi vízkészletek jószerivel alkalmatlanok az emberi fogyasztásra

Fotó: Northfoto

A szennyvizet gyakorlatilag nem hasznosítják újra, a víztartó rétegek kezelését pedig nem ellenőrzik hatékonyan a hatóságok. A víz szűkös, a vízgazdálkodás nem megfelelő, az izraeli és gázai településekből származó hulladék pedig egyfolytában mérgezi a folyókat. A rossz higiénés állapotok a járványok kockázatát is jelentősen megemelik – írja a portál.

A lap szerint a Gázai övezetben tapasztalt környezeti gondok nem csupán a palesztinokat érintik, a hatások az egyiptomi és az izraeli határon túl is érezhetők. A rombolás okozta por és füst a szél révén egészen messzire képes eljutni, de a vízkészletet érintő szennyezők is nagy távokat tesznek meg.

A terület energiaigénye jelenleg mintegy 450–500 megawatt, csakhogy a kapacitást jellemzően 120–140 megawattban korlátozzák. Emiatt a szennyvíztisztító telepek nem működnek, a szennyvíz 70 százaléka közvetlenül a tengerbe kerül, ahol aztán az áramlatok messzebbre terelik – tették hozzá.