Három új fajt neveztek el Petőfi Sándor emlékére

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói három, a tudomány számára új állatfajt neveztek el Petőfi Sándorról a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. Mindhárom publikáció az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae című szaklapban jelent meg – számolt be az Origo.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a HUN-REN ATK NÖVI kutatói három, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt neveztek el a világszerte ismert magyar költőről, Petőfi Sándorról – írták.

A három közül az egyik egy Szingapúrban felfedezett és Micherdzinskiiobovella petofii Kontschán & Ermilov, 2023 névre keresztelt talajlakó atkafaj. A kutatók az eddig ismeretlen új faj leírása mellett a Micherdzinskiiobovella génusz revízióját is elvégezték nemzetközi együttműködésben.

A második a Geocoris (Piocoris) petofii Kóbor, 2023 nevet viselő poloskafaj, amely a nagyszemű bodobácsok Piocoris alnemének első ismert képviselője Madagaszkárról, és a jelenlegi ismeretek szerint a sziget erdeinek bennszülött (endemikus) faja.

A harmadik egy fosszilis szárazföldi csiga, amely a Ferussina petofiana Páll-Gergely, 2023 nevet kapta. Egyetlen ismert példánya az erdélyi Hátszegi-medence késő kréta kori üledékeiből került elő az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak expedíciója során. A csigafaj körülbelül 71 millió évvel ezelőtt élt, és a Tethys-óceán világhíres Hátszegi-szigetének lakója volt, ahonnan számos dinoszaurusz és pteroszaurusz (repülő őshüllő) is előkerült az elmúlt bő évszázadban. Az újonnan felfedezett csigafaj különlegessége, hogy az utolsó kanyarulata a csigaház csúcsa felé fordul, ezért az élő csiga „fordítva” hordhatta a hátán a házát, ahogy ez a Zsoldos Márton által elkészített művészi rekonstrukción is látható – írták.